Életfilozófiák

Onnan egészen másképp fogod látni a világot, másképp éled. Átértékelődnek dolgok, s bizony minden viszonyulás megváltozik.....az Isten jelenlétének tapasztalása olyan felemelő érzés, valamint a Tőle származó tudás megértése, hogy az ember nem tud olyan dolgot felsorolni az eddig élt és tapasztalt életében, ami felérne vele.....Akik vágynak csodát látni, nem hagyják ki....de nem is csalódik egyik sem.

Szép gondolatok....
Én ugyan nem vagyok ennyire biztos a dolgomban, de ugyan mi változik ha teljes bizonyosságot nyer számomra, hogy az atomjaimat áthatja isten? Onnantól nem a testi/lelki igényeim kielégítése fog érdekelni?! Nem a család, a munka, a hobbi lesz a napi elfoglaltságom?!

"...mert egyszerre művészet ez, meg egyszerre terápia!"

Én nem értem, hogy az emberek miért nem tudnak megbarátkozni a gondolattal, hogy alapvetően nincs értelme a létezésünknek. Tökéletesen emberi vonás, hogy minden szart túlkomplikálunk. Képtelenek vagyunk feldolgozni azt, ha valaminek nincs értelme, így kerítünk neki. Kibaszott egoista, nagyképű fasiszta barmok vagyunk természetünknél fogva, ezért hisszük azt, hogy létezésünknek oka van. Nincs... Csak vagyunk, és ha már így alakult, és a fejlődésünknek köszönhetően értelemmel is fel lettünk ruházva, akkor próbáljuk tartalmasan eltölteni azt. És ez jól van így. Az, hogy ki mit tart fontosnak (család, hatalom, tudás, pénz, nők, fiúk, sex, gyerek stb.), pedig már tök szubjektív és meddő vitaalap.

Nincsenek véletlenek? Csak véletlenek vannak! Az élet Istentől származik? Ő származik tűlünk.

(nem tudok olyan szépen fogalmazni, így nem biztos, hogy látszik, de Padavannal értek itt egyet, bár annyira materialistán nem állok hozzá )

http://www.youtube.com/watch?v=o2zCon5n7PI&NR=1 :P