Vallások

Én a tudományban hiszek, és szerintem akkor fogunk átlépni a következő "világosabb" korba, amikor ez minden ember számára világossá válik: A tudománynak egyenlőnek kell lennie a vallással, és semmiképpen sem szabad, hogy gátolják egymást. Amíg az egyenlőség nem áll fent, folyton-folyvást válságokkal kell szembenéznünk.
A keresztény vallás geocentrikus világképe, hogyan férhetne össze a heliocentrikus világképpel? Hogyan is vigyázhatnánk környezetünkre mindaddig, amíg fel nem fogjuk az ALAPVETŐ TÉVEDÉSEKET, AMIT A VALLÁS SÚLYKOLT BELÉNK:

"...Körülbelül i. e. 350-ben egy Pontoszi Hérakleidész nevű görög csillagász fölvetette, hogy a Vénusz és a Merkur a Nap körül kering. És ha két bolygó a Nap körül kering, miért ne keringhetne a többi is - a Földdel együtt? Csakugyan, körülbelül i. e. 280-ban Szamoszi Arisztarkhosz görög csillagász megtette ezt a lépést, és megalkotta a helicentrikus világképet.
EKKORRA AZONBAN A GEOCENTRIKUS SZEMLÉLET MÁR BELEKÖVÜLT A GÖRÖG GONDOLKODÁSBA. A geocentrikus világképet, tehát a tudomány ellenében sem vetették el...

...Az olvasó fölteheti a kérdést, hogy végül is nem mindegy-e az "egyszerű" embereknek vagy a történelemnek az, hogy a filozófusok a geocentrizmust vagy a heliocentrizmust részesítik-e előnyben? Mit számít, hogy a Föld kering-e a Nap körül, vagy fordítva? Sajnos nagyon is sokat számít. Az átlagember számára a Föld az, ami számít, és csakis a Föld. És a Földön csak az emberiség számít. És az emberek között csak az én hazám, az én városom, az én törzsem, az én családom, én magam számítok.
Az átlagember geocentrikus, antropocentrikus, etnocentrikus és egocentrikus...

...Ha az egész világmindenség a Föld körül forog, ki vonhatja kétségbe, hogy a Föld a teremtés legfontosabb része, hogy a Föld az, amiért a világmindenség többi része létrejött? És ha a Föld központi fontosságú, akkor nem az emberért van-e így, aki szemmel láthatóan a Föld ura? És ha az ember az egész teremtés ura, a cél, amelyért az egész teremtés létrejött, akkor miért kellene elfogadnia bármit, ami cselekvéseit korlátok közé szorítja? Az ember a király, kinek óhaja törvény, s ki mindig helyesen cselekszik.
Ebben az esetben azoknak a vallásoknak is, amlyek Föld- és emberközpontúak, több, logikusabb értelme lesz...

...Mivel a pogány filozófia és a keresztény egyaránt geocentrikus és ennélfogva antropocentrikus volt, a Római Birodalom könnyebben válhatott kereszténnyé. Kölcsönös volt a támogatás ebben az alapvető kérdésben, és a kereszténység, amely a geocentrizmust és antropocentrizmust központi dogmájává emelte, Arisztotelészt, Ptolemaioszt és más görög gondolkodókat hívott segítségül, hogy meggyőzze azokat a szellemeket, akiket a szentírás önmagában nem elégített ki...

...És mert a geocentrizmus lényegében hamis leírása volt a világmindenségnek, minden tudományos kutatás nemkívánatos lett. Bármilyen vizsgálódás, amely megpróbált volna túljutni Arisztotelészen és Ptolemaioszon, megpróbált volna olyan, nem geocentrikus képet találni, amely jobban megmagyarázhatta volna a világot, veszélyes lett a kinyilatkoztatáson alapuló vallásra...

...Hiába hatolt be a heliocentrizmus Nyugat-Európa szellemi világába a vallás ellenállását legyőzve, a megrögzött szokások rendkívül szívósak, és tanítsanak akármilyen tudományt az iskolában, a világ "fejlett" országaiban az emberek zöme még mindig azt hiszi, hogy az ember a mértéke mindennek, az ember a teremtés ura, aki kénye-kedve szerint cselekedhet.
Ennek eredményeképpen a XX.század utolsó évtizedeiben is még mindig pusztítjuk a növény- és állatvilágot, még mindig pusztítjuk az élettelen környezetet - mindent alárendelve vak szeszélyünknek, a pillanatnyi gyönyörnek és kényelemnek.
A nyílvánvaló jelek, melyek szerint ebbe bele fog pusztulni az emberiség - mert nem élhet működőképes ökológia nélkül -, mintha lepattannának annak a felfogásnak a sima faláról, amely úgy tekinti a világmindenséget, mintha az emberiségért jött volna létre, csakis érte.
És mindez visszavezethető a geocentrizmushoz, amelyet azok a ragyogó szellemű görög filozófusok plántáltak bele az emberi elmébe, akiket a VALLÁS DOGMÁI kényszerítettek - a tudománnyal ellentétben.

...A világmindenség heliocentrikus jellege nyilvánvalóvá tette volna, hogy a Föld csak egyike a számos világnak, s nem lehet a teremtés középpontja és koronája. Az emberiség világa, tehát maga az emberiség is csak kicsiny része a teremtésnek, és semmiképpen sem tölthet be különösen fontos szerepet...

Ha az ember- és Földközéppontú vallási rendszerek úgy módosultak volna, hogy tudomásul vegyék a világok pluralitását s azt, hogy az ember csak kicsiny része a sokkal hatalmasabb egésznek, akkor a tudomány és a vallás egyaránt helyes úton haladt volna, nem lépett volna fel közöttük alapvető ellentét, hanem kölcsönösen támogatták volna egymást.

A vallás most haladó szerepet játszana; mohón igyekezne többet megtudni a valóságos világmindenségről, biztos tudatában annak, hogy az anyagi szféra nem kerülhet összeütközésbe a szellemivel.

A tudomány viszont könnyebben felfogná a morális szükségleteket. Fölismerné, hogy meg kell értenünk, hol van az ember helyecskéje a csillagászati világegyetemben és a biológiai Földön.

Az ökológia volna a tudományok királynője, mely a kezdettől fogva magába ölelné az összes többit. A tudomány elsőrendű célja az volna, hogy az emberiséget és gazdasági tevékenységét biztonságosan beleillessze az ökológiába.

A kísérleti tudomány és a technika talán két-négyezer évnyivel volna fejlettebb, mint most.
Ehelyett azonban lehet, hogy a mi nemzedékünk az utolsó, amely egyáltalán végigéli életét a technikai civilizációban."

Isaac Asimov: A Hold tragédiája (részlet)

Talán, akik megértik ezeket a gondolatokat, világossá fog válni előttük, hogy miért vagyok vallásellenes - ateista -, és miért választottam életem céljául azt, hogy a tudomány segítségével próbáljak választ adni életünk legfontosabb kérdéseire.

Muad-Dib, aki a helyes utat látja