Ez egy annyira magyar történet, hogy hihetetlen. Adott egy fiatal ambiciózus edző aki Németországban tanulta a szakma alapjait. Hazajön dolgozik a válogatott mellett majd sokak megdöbbenésére a Ferencváros edzője lesz. Az ominózus Sopron elleni MK döntőben elhangzott állítólagos mondata után folyamatosan a támadások kerszttüzében van majd fél évvel később a közvélemény és a szakma "krémje" gyakorlatilag elkergetik az országból. De ő nem adja fel. Afrikába megy és kishíján kijutattja az addig esélytelen ugandai válogatottat az Afrikai Nemzetek Kupájára. Mindössze egyetlen gólon múlott a csapat szereplése a kontinens bajnokságon, de ettől még félistenként tiszteltik őt az afrikai országban. Pár hónap múlva konfliktusba keveredik az ugandai szövetséggel(a beleegyezése nélkül jelölték ki a segítőit) és 2008 nyarán elfogadja a skót bajnokság 8. helyezetjének ajánlatát és a forró és száraz Afrika után a ködös és esős Skóciába költözik, hogy a Hearts vezetőedzője legyen. Erősíteni nem igazán sikerül, több kulcsjátékos távozik a nyáron ennek ellenére a csapat 28 fordulót követően a két nagy csapat mögött a 3. helyen áll a tabellán 5 ponttal megelőzve az őket üldöző Dundee Utd-t. Minden kétséget kizáróan ő az útobbi évtizedek legtehetségesebb és legtöbbre hivatott magyar szakember itthon mégis nagyon keveset hallani róla. Helyette hazánkban még mindig Várhidik, Bozsikok, Supkák vagy épp Verebesek meg Mezeik jelentik az etalont.
"Öljétek meg mind, Isten majd kiválogatja az övéit" Arnaud Amaury (1209)
