Az emberi idiótaság

Hát tulajdonképp én is röhögök rajtuk, úgy figyelem őket, mint egy elmeorvos.

Amíg nem laktam albérletben a kollégiumunkban is volt egy arc az ötödik emeleten lakott. Nem nézett ki a srác extrémen, még tetszett is egy ideig egészen addig az estéig míg fel nem mentem egy ízben telefonálni az ötödikre, mer a szobatársaim már aludtak. Befejezem a beszélgetést, hát nyílik az egyik ajtó, emberünk ki, egyenesen odajön énhozzám, rám néz, aszondja:
- Nagyon jó, hogy felhívta a hadsegédet, ugyanis szükségünk van erősítésre. - mondom magamba mivan?Nem törődik már velem továbbmegy, odaáll az ablakhoz a folyosón és kitekint:
- Szerintem az ellenséges csapatok Moszkva felől várhatók. - rám néz:- Maga szerint, Müller? - köpni- nyelni nem tudok, bólintok, meg annyit kinyögök, hogy aha. Lány vagyok egyébként, és ez eléggé látszik is rajtam, német meg aztán pláne nem vagyok, úgyhogy nem tom, hogy lettem, hirtelen Müller, de nem baj. Srác bólint nagy elégedetten.
- Nem baj, odaküldjük a haderőt.
- Oda. - mondom neki, azzal lemegyek.

Később megtudtam, hogy a gyerek töriszakos, és néha Sztálinnal és Hitlerrel beszélget a folyosón.

I am your Angel of Music

Mutathatsz be nyugodtan még többet is.
Amúgy xD

"Az élet nemi érintkezés során terjedő fertőzés, melynél a halálozási arány 100%"

Jaj, hát a lépcsőházunkban lakó állatfajt meg nem kihagyom! Pedig az is hej, de érdekes teremtménye a jóistennek!

Becsületes neve valamilyen István. De ezen a néven senki nem ismeri, mert vagy "Füttyös Pepinek" vagy Rómeónak, vagy Móka Mikinek vagy Pocók Gyurinak szokták emlegetni. Mikor melyik. Állítólag 40 éves, de kinéz 60- nak.Alacsony, hosszú fekete zsíros hajú, ápolatlan. Ez az ipse sosem, ismétlem sosem színjózan, valamennyi tütü mindig van benne, a ház szeme, nevezzük Mari néninek, még tudni véli, hogy " a szilvapályinkát szeresse a jóembör!"
Tehát, a mi kedves barátunk egy hótt régi, szétesni készülő biciklivel szokott járni, ami úgy nyikorog, hogy már az utca végén hallani, hogy jön ( nincs pénze olajra, mer elissza a pézt), és közben a szájával dudál ilyformán, hogy Tutúúúúúúú, tutúúúúúúú! Ezt akkor is csinálja az ártatlan, ha egy fia ember sincs az útjában. De ami ennél is rosszabb, az az, hogy az istenadta teremtés rettentően csúnyán beszél. Alapjáraton. Mondok egy példát. Hazaér a szerencsétlen a bevásárlásból (egy vekni kenyér, húsz üveg sör, egy liter bor), azzal a rozoga drótszamárral. Csak hát a biciklit KERESZTBEN akarja bevinni az ajtón, ahogyan az természetesen nem fér be. "Azt a tepedelmes k*rvaisten méteres kékeres búval b*szott rongybatekert rozsdás bús f*szát! Lakatot tettetek erre a ki...ott ajtóra, hogy a f.szt szorítsam belétek, mi? Azt hiszitek, kib@sztatok velem?" És közbe rángatja a biciklit befelé az ajtón, ami természetesen nem mozdul. És ez így megy sokáig.
Amivel a Füttyös Pepi és a Rómeó neveket kiérdemelte, az pedig a következő: Hát kérem, szerelmes a jólélek! Van a házban egy elvált asszony, azzal szokott ez a jóember beszélgetni, mégpedig imigyen: Elhalad a nő ablaka alatt, és felfüttyög, aztán felkiabál, hogy "Julcsaaaaaaaaaaaaa!" Erre a nő megjelenik, és valóságos Shakespeare- i erkély jelenet játszódik le. Rómeónk mikor meglátja szíve hölgyét, szól:
- Meddig ordíccsak má bazmeg, mire kijössz?
- Jóvan, na, nem hallottam.
- Mosasd ki a füled ecetsavval, hülye pics@ bazmeg. Höhöhöhöhö!- és ezen elröhög vagy öt percig, ezért Móka Miki, mer ilyen hülye poénjai vannak, és még röhög is rajtuk. És megy az idilli társalgás, hogy Rómeónk de szívesen "seggbeqrná" a kedves szíve hölgyét.

Hát ennyi, bocs, ha hosszú lett, csak őt még be kellett mutatnom .

I am your Angel of Music