"Gyönyörű gyerekeim vannak. Hál'istennek a feleségem megcsalt...
A feleségem a nászéjszakáig félt a sötétben. Aztán meglátott engem ruha
nélkül. Azóta világosban is fél.
Egyik nap azt mondja a feleségem, vigyem le a szemetet. Mondtam neki:
"Te főzted, hát te is tüntesd el!"
Egyik nap felhívtam a feleségem. Azt mondtam neki: "Drágám, eszembe
jutottál, és egészen begerjedtem". Azt kérdezte erre: "Ki beszél?"
Mondtam a fogorvosnak, hogy sárgák a fogaim. Azt tanácsolta, viseljek
barna nyakkendőt.
Ez egy szerencsétlen nap... Felkeltem reggel, fogtam az inget, leszakadt
róla egy gomb. Fogtam a táskámat, leszakadt a füle. Félek kimenni a
wc-re...
Mondtam az orvosnak, hogy engem mindenki utál. Azt mondta, ne legyek
nevetséges, még nem is találkoztam mindenkivel.
Amikor gyerek voltam, a szüleim sokszor költöztek. De én mindig
megtaláltam őket.
A feleségem és én 20 évig boldogan éltünk. Aztán találkoztunk...
Tegnap megmentettem egy lányt a nemi erőszaktól. Uralkodtam magamon.
Elmentem az orvoshoz, és elpanaszoltam neki: "Doktor úr, minden reggel,
amikor felkelek, és a tükörbe nézek, hirtelen elfog a hányinger. Ön
szerint mi bajom?" Azt mondta: "Azt nem tudom, de a látása tökéletes." "
Soha ne vitatkozz idiótákkal ! Lesüllyedsz az ő szintjükre, és legyőznek a rutinjukkal. (Woody Allen)
