Vallások

Valóban nem így festett a Föld felszíne az Özönvíz előtt. A teremtés utáni állapot volt rá jellemző. Nem voltak nagyon magas hegyek, szakadékok pedig végképp nem voltak. Lankás vonulatok díszítették a tájat. Sokkal kevesebb volt a tenger, mint most, és a szárazföld is egybefüggőbb volt. A föld tengelye nem folt megdőlve, mint ahogy most meg van dőlve 23,5 fokkal. Ez azt jelenti, hogy az éghajlat az egész föld felszínén trópusi volt, ehhez hozzájárult a földet körülvevő páraburok. A napfény közvetlenül nem érte a földet, hanem csak szórt fényként jutott el oda. Ez rendkívül ideális körülményt jelentett az akkori növény és állatvilág, valamint az ember számára. Azt is mondhatnánk, hogy örök tavasz volt. Nem volt tikkasztó hőség, és nem volt dermesztő hideg sem. A levegő páratartalma öntözte a növényeket.

Az Özönvíz következtében megszűnt ez az édeni állapot. Hatalmas felfordulás lett a föld felszínén. Minden mozgásnak indult. A föld alatti vizek feltörtek, a föld feletti vizek addig soha nem látott eső formájában a földre zúdultak. A felszín feldarabolódott, aminek következtében kialakultak a mai kontinensek, melyek nagy sebességgel változtatták helyzetüket. A hatalmas csuszamlások szakadékokat és magas hegyeket hoztak létre. A föld tengelye megdőlt, a kutatók szerint előbb 26 fok körülire, majd vissza beállt a mai 23,5 fokos helyzetébe. Ez éghajlatváltozást idézett elő, mégpedig igen szélsőséges évszakváltozások kíséretében. Az erre utaló feljegyzés a Bibliában is megtalálható: (1Móz 8:22)
Voltak tehát hegyek, de nem voltak magasak, viszont a víz ellepte ezek közül is a legmagasabbat.
A dinoszauruszokból lehet, hogy volt néhány példány a bárkában, de már nem szaporodtak úgy el, és nem bírhatták az új éghajlati viszonyokat. Ez csak az én feltevésem, de elképzelhető, hogy így lehetett.