Ez sajnos manapság nem csak máshol van igy hanem itthon is.Pl a fölöttem lako szülő is elég indulatos sokszor kiabál a kölykökkel én nekem meg az agyam megy szét mikor dübörögnek a lakásban még ha szép idő is van amikor levihetné a játszótérre.Manapság lekötik őket a mindennapi dolgok és ugymond csak megcsinálják a kölyköket az élet neveli fel inkább mint a szülők.
Én még mondhatom szerencsés vagyok mivel gyerekkoromban nem voltam hiperaktiv és mindig leültem - amig a gépem nem volt - pl az autoimmal játszani ugyhogy én nyugis gyerek voltam és jo nevelést kaptam de sajnos manapság már a mai gyerekekkel nem nagyon foglalkoznak.
Ha mégis akadnak olyan szülők az igazi kincs és kivétel.
Sajnos az a baj hogy mig a játékok azért készülnek hogy szórakoztassanak vagy épp a napi feszültséget vezessük le vele - pl valami agresszios játék - addig ez másoknál forditva jön elő mint pl a GTA-nál hogy ki akarja probálni a valoságban is.Az ilyeneknek valami baj van az agyával.
Én és szerintem mindenki más is különbséget tud tenni egy játékban lelőtt kitalált vagy épp létező személyről mintázott - pl rendőr - karakter kiikatásánál mint a valoságban egy valódi életet kioltani.
Van aki egy tengerparta vágyik, van aki világot akar látni.Én csak CSERNOBILba szeretnék egyszer eljutni.És ezt komolyan mondom.
