Hé lurkók! Mindjárt kezdődik az iskola. SULIBA FOGTOK MENNI HEHEHE!

Kerlek, van nekem ralatasom mindenre, lassan mar olyan leszek mint Gandalf
A SZTE-n en meg a regi, "egyseges" rendszerben tanultam, igy kaptam egyetemi diplomat, amire szerencsere ra van irva, hogy M.A., ezzel kompatibilisse teve a dolgot - az mar mas kerdes, hogy angolszasz teruleten ezt nem ertik, elso diplomara M.A.-t, hogyafrancba, igaz Angliaban ez ertheto valamennyire, tobb osi skot egyetem ad M.A.-t elso diplomakent, 4 ev utan. (Parom ugyanakkor 4.5 evnyi foiskolara kapott B.A.-t, mert a foiskola ugye az...de annal azert tobb, de ez van...)Mindazonaltal az MA-at ugy kezelik mint ami, kb: undergraduate degree. Aztan ugye egy evig voltam PhD-s Szegeden, na ekkor belelattam a B.A-ba, ti tanitottam, szeminariumot is tartottam, meg eloadason is besegitettem. Akkor megismerkedtem a B.A-sok izgalmas vilagaval Aztan most itt Cambridge-ben kutatasi M.Phil.-t csinalok, tehat tanulas nuku (kiveve nyelvek, orosz pl...), ez itt es Oxfordban a mesterdiploma (fuggetlenul attol, hogy tanitott, vagy tisztan kutatas), Cambridge-ben szinte mindig 1 eves (de finoman szolva is igen intenziv..) es pont ma ertesitettek, hogy PhD-re feltelesen felvettek - feltetel az elso osztalyu disszertacio leadasa, meg foleg, hogy kapjak eleg osztondijat is...

Nade Amikor en tanultam, akkor mar kreditrendszer volt, s ezt ugy szamoltak, ahogy Te is ismered: 30 kredit az atlag, 1.0. Tehat ha valaki 30 kreditet csinal, akkor az az atlaga arra a felevre, amit adott jegyei kidobtak. Na, nekem ilyen 45 kreditjeim voltak az elso 2.5 evben, amivel rakat osztondijat kaptam, hiszen eleve igen jo atlagom volt, ezt meg felszoroztak ilyen 1.5-el Kaptam meg ezen felul "megemelt tanulmanyi terhelesu" penzt is, jellemzoen ilyen havi 10.000 magassagaban mozgott, mindig ott voltam a top 5, de max. 10 legleterheltebben a karon, ti. voltak speckepzeseim is.De senki sem tudta, hogy ha tulteljesitek, akkor mi lesz, s egy ido utan rosszul is voltam, hogy fizetni kell-e. Raadasul en nemi szakcserebere utan kizarolag toris voltam, de ket specialis kepzessel (ujfent dolog amit itt nem ertenek, szal be lett irva, hogy mellekszakok ), es a spec. kepesek miatt nem kellett altalanosan muvelo orakat csinalni (amerikai modell...), ellenben valami laza 60%-al kb. tulteljesitettem a krediteket, ugy, hogy az utolso 2-1.5 evben mar gyakorlatilag nem is vettem fel nagyon orat, ha meg igen, akkor jellemzoen sogorkomarokon alapon, es hat jelen nem kellett lennem nagyon... De orulok, hogy ez a metodika megy tovabb, remek A teljes kaosz orak es szervezes illetve tananyag kidolgozasa eseteben nem lep meg, evekig neztem ahogy szenvednek vele, nagyon sok idonek kell eltelnie, amire lesz valami fejlodes, es lassan osszealla rendszer. CSak, hogy mi lesz az addig kepzettekkel...jo kerdes...

szbszig: Igen, az amerikai rendszer latod pont annak jo, aki nem tudja, hogy mi is akar lenni. En mondjuk meghaltam volna kicsit a liberal arts modellben, bar lehet dupla foszakot "double major" tehat mondjuk tori-tori, vagy netan regeszet, de a tobbseg teljesen vad dolgokat tanul, mondjuk pszihologia - muveszet ize, meg ilyesmi.

De teny, az emlitett tobbseg nem is tudja sziklaszilardan, hogy mit akar tanulni, s mondjuk en is, barmennyire is tudtam olyan alt.isk. 5-tol kezdve, hogy en torivel akarok foglalkozni (bar ebben a tanarok szerepe zero volt, biztatast soha nem kaptam, mint inkabb gancsolast, vagy jobb esetben is kozonyt, s azon mulott, hogy sokadik generacios ertelmisegi csaladi hatter rengeteget olvashattam. Mondjuk egyetemen is, legjobb esetben is egal volt a gancsolas es a segites alarnya) egyetemi felvetelinel is ingadoztam mint a kozepparaszt, s be is adtam jelentkezest, hogy politologia-tori, szociologia-tori, natur politologia...s igazabol ma sem vagyok meggyozodve, hogy nekem a tori fekszik a legjobban, azzal meg plane nem, hogy az a terulet, amivel foglalkozok. (Arrol sem volt halvany lovesem sem, hogy a vilagranglistakon, pl. QS, ARWU, a SZTE az egyetlen, ami jelen van az ELTE mellett, bar igaz vilagviszonylatban a 300-400 meg 500. hely magassagaban, de egyaltalan, jegyzett, es nem teljesen noname intezmeny. Ami szamitott, hogy helyben van az egyetem ) A brit modellnel elony is, hogy aki biztos benne mit akar, azt kapja telibe (Cambridge-ben ez ilyen heti egy tizenparoldalas essze, meg heti atlag 5-6, de nem ritkan 10 konyv elolvasasat jelenti tori szakon (es jo vasgatok..), s persze ezen felul illik eloadasra is jarni, nyelve(ket) tanulni, vannak supervision-ok, amikor f2f hetente legalabb egyszer a temavezetovel atragjak a dolgot, ami szamos szak eseteben lehet, hogy konkretan egy Nobel dijas joember, stb.), nincs kilogas kulturantropologia fele, mondjuk. Mas kerdes, hogy az amerikai modell az M.A., de meg a PhD elso ket eveben is azert oktat reszben, hogy pototlja a hianyossagokat (alairom, amire ezt tulelek, marha nagy tudassal rendelkeznek, es iszonyatosan tajekozottak, nyilvan fokent a csucs egyetemeken, de a brit BA belever ennyi tudast kevesebb ido alatt, igaz, az illeto nyilvan kevesbe szelesen tajekozott, legalabbis az egyetemek tobbsegereol kivekulve), leven a BA 4 eveben nagyon sokaknak kevesebb orajuk van a foszakjukon, mint a mellekeseken ami picit vicces. De mindket rendszer mukodik, meglehetosen jol. A magyar... Nem koncentralt BA-val eleve olyanokat termel ki, akik ahhoz se konyitanak, amirol diplomajuk van...

Egyebkent a Bolognai rendszerre valo atalassal mindenhol bajok vanna, sirnak kedves rokonaim a nemetek, de sirnak a franciak es az olaszok is, hogy tobbet ne emlegessek. Mindenhol docogos az atallas, ez rendben is van, de olyan marhasagokat, mint Magyarorszagon, altalaban nem csiunalnak...eleve nehe az atallas, de Mo.-n sikerul ezt is meg sokkal nehezebbe tenniuk. Ez a magyar virtus, keremszepen - lehet egyenesen is menni, de en kurvaelet, hogy a labirintuson vagok at

sőt
Neked leginkább a PHD-re van rálátásod, de pl. a bsc még annál is elbaszottabb, mint gondolnád. Konkrétan a pszf-en aki eltért a tematikától az nem kaphatott kiemelt ösztöndíjat, de ha csak picivel is több tárgyat vett fel (40 kredit a 30 helyett) akkor fizetett mint az állat. Tehát itt pl. konkrétan nem választhattál, azt tanultad, amit akartak (ez akkor a brit módszer, nem?). Választható tárgyból meg volt mondjuk 10, amiből elindult összesen 3. Ennyit is lehetett felvenni a 3 év alatt... Szóval a választás elviekben megvolt, de gyakorlatilag mindenki ugyanazt tanulta, csak máskor.

A corvinus nem ilyen, bár itt csak msc-re van rálátásom, de pl. a remek rendszernek köszönhetően - ugyanazon a szakon végeztem bsc-n, mint aminek a folytatása a mesterszakom - kb 3-4 tárgyat elfogadnak, mondván, hogy én már elsajátítottam. De a corvinusosok nem Szóval elviekben ugyanazt tanuljuk, gyakorlatilag meg a lófaszt, én 4 félév pénzügyi és 3 számviteli tudásomra csak néznek itt (én meg egyes hr, menedzsment meg ilyen hasonló tárgyakra). Szóval nagyon faszán van összerakva Ráadásul minden sulinként változó.
Azt pedig halkan teszem csak hozzá, hogy rengeteg egyetemet végzett (!!!) diák is van mesteren, de ők miért is?

Amúgy minket sok phd-s hallgató tanít, akik emellett dolgoznak és közben 7 éve phd hallgatók

Szenvedély nélkül a foci halott.

Benny emlitette, mennyire utalja a Bolognai rendszert. Kerlek: nem a rendszert kell utalni, hanem annak magyar megvalositatsat
Ugyanis mint mindig mindent, ezt is sikerult teljes katyvasz jelleggel atvenni, es strukturalni - ez foleg akkor valik szembetunove, ha valakinek nagy ralatasa van az angol es az amerikai modellekre.

Ti. Mo.-n atvettek Brit B.A. idokeretet, ami 3 eves, ellentetben az amerikai B.A.-val, ami 4. De sikerult atvenni az amerikai szisztemajat, a "liberal arts" modellt, ami azt jelenti, hogy valakinek van egy foszakja, es egy (esetleg ket) minor szakja is, es mindenkeppen csinal egy csomo nem szakjahoz tartozo orat. A rendszer lenyege, hogy tagabb, nem beszukult ismereteket adjon at, a diak kesobb specializalodik. Viszont tobb ido is van ra, 4 ev, ugye, mig a brit modell 3 eves, de a diak csakis egy szakot tanul, tehat ha mondjuk torit, akkor csakis azt, es nem fog pszihologia vagy "szexualis onmegtartoztatas kezdoknek", esetleg "animeporno" orakat csinalni. Nyilvan mind a ket modellnek van jogalapja: az egyik hoszabb, de kevesbe koncentralt, a masik rovidebb, de koncentralt. A magyar milyen? Rovid, de nem koncentralt Logikus, ugye, ket szek kozott...

Az M.A.-rol, mivel csak iden fog diplomazni az elso adag, kevesbe lehet nyilatkozni. Az biztos, hogy az amerikai M.A. gyakorlatilag mindig (nagyon-nagyon keves kiveteltol eltekintve) 2 eves, a brit altalaban az, de pl. Oxfordban, es itt Cambridge-ben az M.A. neve M.Phil. es altalaban 1 eves.

A Ph.D. ujabb hihetetlen nagy katyvasz. A brit Ph.D. 3, de legfeljebb 4 eves (a 4. evre mar igen nehez osztondijat kapni), de a hallgato kizarolag kutat, tehat irja a disszertaciojat. Az utobbi evekben egyre nagyobb lehetoseg nyilik oktatasra is, illetve kulonfele kepessegek csiszolasara (eloadokepesseg, stb) meg pl. itt Cambridge-ben mindig ilyen hulye fel napos kepzesi lehetosegekkel bombaz az egyetem, hogy menjen mindenki, de ezek nem vesznek el sok idot. Illetve meg az elso evben lehet mondjuk 1-2 szakdolgot tanulni, pl. mondjuk adott nyelvet, ami kell majd a kutatashoz. Az amerikai modell 4, de sokszor 5 eves (a Princeton-on pl. mindig 5 eves a PhD) amibol az elso ket evben a diak MA kurzusokat csinal meg, illetve Teaching Assistant-kent oktat is, jellemzoen professzor mellett, ezzel is megkeresven az osztondijat. Aztan megcsinal egy rakat vizsgat a 2. ev vegen, es onnantol mar orakra nem megy, kevesebbet tanit, es irja disszertaciojat mint az allat. Ujfent mindket rendszer ertheto: (bar az amerikait szemely szerint utalom): egyik rovidebb, de a diak alapvetoen csak kutat, keveset tanul es relative keveset tanit, a masik hosszabb, de a diak tanul is, meg sokat oktat. Logikus. Mit csinalt erre a baromallat magyar felsoktatas? A B.A. metodikaja szerint. Mo.-n atvettek a brit Ph.D. kepzes 3 evet, es az amerikai tanitasi feladatait, meg az orakra bejarast - igaz itt kulon PhD-s orak vannak, de ki tudja, ahogy az MA kepzes megerosodik, lehet majd olyanokra is jarhatnak, vagy kell jarniuk. (Persze a BA 2006-ban kezdett, PhD kepzesek meg olyan 93-4 ota vannak, tudom.) Mi lett ebbol? Hat persze, hogy pl. humantudomanyok-nal, amik tobb idot igenyelnek, az kurva elet, hogy senki sem vedi meg a disszertaciojat 3 ev utan, nagyonmaximum kapnak egy ujabb, egy eves osztondijat, es annak a vegere befejezik. De ez elenyeszo, par szazalek, a tobbseg hosszu evek multan ved (minden tudomanyagban), meg nem elnanyagolhato resz, ha nem eppen tobb mint fele, soha. Mert dolgozni kell, es nincs ido irasra kutatasra. Zsenialis, de tenyleg. Csak eppen semmi ertelme nincs, hogy adott emberkeknek 3 evig fizeti a penzet az allam (amibol az oszontdij csak kis toredek, a nagy zse a fejpenz, ami a doktoranduszok utan jar), hiszen nagy reszuk utanna nem tud elhelyezkedni a szakmaban, de fokozatot sem szerzett. Szarva kozt a togyit, ujfent.

A Bolognai folyamat magyar verzioja olyan mint az elrontott lecso: van benne minden, de valahogy csak nem all ossze, es marhara megfekszi az ember gyomrat...


david139: Senki nem gondol semmit. En is ismertem olyan sracot, aki kapott tankonyvtamogatast, meg gimiben, mert, dacara annak, hogy a csaladnak franchise-rendszerben benzinkutja volt, volt meg ket testvere. Szerintem nem nagyon szorult konyvtamogatasra, allambacsi szerint meg igen. Szoctamnal is hasonlo lehet a metodus