Nekem ez az egész egy fokkal jobban tetszett, mint a korábbi bolygószkennelés, meg tök jól elszórakozom azzal, hogy amikor már majdnem fullon van a mindjártittvannakakaszásokmérő, beállok az egyik kijáratba, és odahívom őket. Imádom a trombitáló hangjukat, és még jobban szeretek az orruk elől elillanni.
*addig gyerek, amíg játszik*
Mint kiderült, ez úgy megy, hogy valahányszor befejez az ember egy nagyobb küldetést (a fellegváras "helló, megtaláltam az öcséd szemüvegtokját a Cooper-Hofstadter bolygón" - "ó, köszi, akkor adok nektek tíz mesterlövészt" jellegűek nem számítanak), akkor úgymond kitisztul a rendszer, és lehet ismét keresgélni. Az a stratégiám, hogy két küldetés között rendszeresen végigmegyek az összes még fel nem fedezett rendszeren, meg olyan is volt már, hogy a tintahalak már ott köröztek a nyomomban, de még gyorsan letapogattam a megmaradt egy bolygót/törmeléket, aztán uzsgyi a kijárat, hogy eggyel kevesebb helyre kelljen a későbbiekben visszamennem.
