Háborús filmek és a valóság

Mai wei (My way)

A Brotherhood of war óta különös figyelemmel tekintek a koreai háborús filmekre, így került a látókörömbe ez a film is. Azért vigyázni kell a távolkeleti filmekkel, mert iszonyat gagyik is vannak köztük, de ez úgy nézett ki, hogy rendben van.

A történet olyan, mintha a Tűzszekerek, a Brotherhood of war, az Ameddig a lábam bírja és a Ryan közlegény filmeket összegyúrták volna egybe. Egy koreai és egy japán maratonfutóról szól a sztori és az ő útjukat mutatja be át az egész eurázsiai kontinensen Koreatól a normandiai partraszállásig.

Ami különösen tetszett, hogy a koreaiak az életben (teljes joggal) eléggé gyűlölik a japánokat. Természetesen ebben a filmben is láthatunk rengeteg japán kegyetlenkedést. Azonban alapvetően nem mint ősgonosz, mint velejéig romlott ördögöknek ábrázolja a japán embereket. Ellentétben a Ryan közlegény németjeivel, akik egyenként maga a Sátán: érzés nélküli megtestesült erkölcstelenség. Szó sincs ilyesmiről a My Wayben. A kegyetlenkedésekről pedig (főleg aki már látta a Brotherhood of war-t) lehet tudni, hogy az része annak a kultúrának: a koreainak is. De a japán főszereplő jellemfejlődésen megy át, de amúgy a legtöbb döntése emberi és érthető vagy megmagyarázható. Persze - természetesen - a koreai főszereplő végig jó. De ennyi megengedhető a japánokkal szemben, akik tényleg szörnyűségeket műveltek velük igaziból.

Háborús filmként vannak benne röhejes nonszensz dolgok: normandiában a németek a bunkereikben neoncsővel világítottak, az angolszász hajóágyúk gránátjainak robbanása nem nagyobb, mint egy sima kézigránáté (anti John Woo), a páncéloscsatát úgy ábrázolják, mint a Gyűrűk ura csatajeleneteit, hogy egymásnak száguld a két sereg és középen összeütközve felrobbannak. A kislány egy sima puskával kilő egy vadászgépet egyetlen célzott lövéssel. Ja és persze a kínai mesterlövésznő egy anime bombázó. De ezeket az ember csat utólag realizálja, mert azért a film sodor magával, szépek a képek, érdekes a történet. És végig nagyon kell figyelni, hogy ki-kicsoda, mert azzal rengeteg kavar lesz. Főleg mivel a legtöbb szereplő neve csak 1-2 betűben különbözik a másiktól, ami rendesen megnehezíti a dolgunkat.

Aki szívesen kipróbálna egy koreai háborús filmet, annak inkább a Brotherhood of war-t javaslom, de ha az már megvolt, akkor lehet, hogy érdemes megnézni ezt is. Nekem tetszett, de azért nem olyan nagyon-nagyon.