25 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Mephisto műveltségi topicja



Írd ide hozzászólásod:

Ackbar Admiralis
Ackbar Admiralis [750]
ok nos ezt sajnos copyizom mert gépelni nincs sok kedvem, akit komolyabban érdekel a dolog az nézze meg a http://www.jaky.sulinet.hu/atom/atom0.htm címet.
Akkor íme:

Az atombombák szerkezete alapvetően egyszerű. A tárolásuk viszont nem egészen veszélytelen! No nem attól kell tartani, hogy állásukkor felrobbannak, hanem a tárolás közben külső késztetés nélkül hasadó anyagok okozta sugárzástól. Természetesen nem életveszélyes ez a sugárzás, így egy atombombát rövid időre nyugodtan meg lehet közelíteni, de hosszabb idejű tartózkodás esetén már számolni kell a sugárbetegségekkel. Az atombomba magától nem lép múködésbe, ugyanis az atomtöltet csak egy kritikus térfogat és tömeg felett lép láncreakcióba. Ha ezt a tömeget nem éri el a hasadó anyag mennyisége, akkor a bomba nem robban. Ez a tömeg alig 10-20 kg. Gyakorlati megvalósításban a szokásos út az, hogy több azonos részben tárolják az anyagot. Ezek a részek száma 2-től kezdve bármi lehet. A régebbi bombákban 2-4 volt, ma leginkább 4-8 a szokásos. Ezeket a részeket az időzítő egy adott jelére összerobbantják hagyományos mini robbanótöltetek, így összeáll a kritikus tömeg (többnyire gömb alakban), ami felett a láncreakció sokszorozási tényezője jóval meghaladja az 1-et. Atombombák esetén kellenek még neutronforrások, amelyek az összerobbantott hasadó anyagot tartalmazó gömbbe irányítanak bele néhány száz neutront. Vegyük át még egyszer a pontos sorrendet: az időzítő megkapja kívülről a robbantási parancsot. az időzítő jelére az eddig több részletben lévő atomtöltetek összerobbannak. az időzítő kérésére a neutronforrások beindulnak és belőnek pár neutront. beindulnak az első hasadások, ebből újabb neutronok születnek. az újabb neutronok újabb magokat hasítanak, azok még újabbakat,... a még jobb pusztító hatás érdekében a hasadó teret ólommal, vagy más nehéz anyaggal veszik körül, mivel így még több atom hasadhat szét. a rettenetes energiamennyiség először egy hatalmas villanást produkál másodszor jön a tűzforró lökéshullám. harmadszor pedig ott marad a mindennél hosszabban pusztító háttérsugárzás.

Első atombomba robbanása
1945. július 16-án, az USA Új-Mexikó államának észeknyugati részén elhelyezkedő Alamagordo légibázis területén sikeresen próbálták ki a világ első nukleáris robbanószerkezetét, amiben plutónium volt a robbanóanyag. A hely minden szempontból ideális volt: nem volt túl messze, de nem volt túl közel sem az atomtudósok akkori telepétől: Los Alamostól. Szinte állandóan jó volt az időjárás. Nagyon kevés volt a lakosság, gyakorlatilag senki és nem utolsó sorban nem voltak a környéken semmilyen indián illetékességű területek. A kísérlet kódnevének, a Szentháromság jelentésű Trinity-nek eredete ismeretlen, bár egy legenda szerint az akkori atomkísérletet Los Alamosban vezető Robert Oppenheimer nevezte el a bombát a 16. századi angol költő, John Donne 14. szent szonettjének kezdősorát idézve: "Rombold le a szívemet, három-személyű Isten".
A kísérleti robbantás eredeti időpontja július 4 volt, de a plutónium körüli védőburok végső kialakításának műveleteit csak július 12-én, csütörtökön tudták befejezni. A néhai George McDonald üres farmja majdnem 4 kilométerre volt a robbantás helyszínétől. A robbantás épületekre gyakorolt hatását akarták megfigyelni itt. De a robbantás magjából kiáramló hatalmas hőhullám ezt a farmot teljes egészében eltüntette! Az 1938-as Nobel-díjas Enrico Fermi azt jósolta, hogy ez a robbanás minden életet meg fog ölni a Földön és Új-Mexikó államot mindenestül el fogja pusztítani. Szerencsére nem ez történt! A technikusok különböző földrengési és fotografikus eszközök tucatjait telepítették. Más eszközök a radioaktív sugárzás, a hőmérséklet, a légnyomás és egyéb adatok megmérésére szolgáltak. Lansing Lamont 1965-ben kiadott "Szentháromság Napja" című könyvében megírta, hogy az élet akkoriban igen izgalmas volt a McDonald farm-környékén. Egyik délután például, amikor a tudósok el voltak foglalva az eszközeik telepítésével, a hadsereg egyik speciálisan alacsony r

Vissza