Lara Croft - Tomb Raider: The Angel of Darkness (2004)
Le kell szögeznem, nem vagyok, nem voltam soha Tomb Raider-fan. Egyszerűen képtelen vagyok azonosulni egy (mű)női, szexuálidealizált Indiana Jones-szal, aki mindenféle piramisok felett és alatt egyensúlyozik, emberfeletti képességekkel. Mindez olyan szinten távol áll tőlem, a valóságtól, bármitől, amivel azonosulni tudnék... emellett Larának sokáig nem volt semmi jelleme, egyénisége, magánélete.
Az Angel of Darkness egy érdekes kísérlet lett volna az egész Tomb Raider újragondolására. Egy nagyon szimpatikus kísérlet, tele jó ötlettel, és sajnálhatjuk, hogy a kiadói nyomás miatt nem sikerült befejezniük a készítőknek. Előtérbe kerültek a kalandjáték-elemek tárgyhasználattal és nyomozással, NPC-kkel és párbeszédekkel. Tetszett, hogy minden kérdést csak egyszer tehetünk fel, így jól meg kell fontolnunk, merre tereljük a beszélgetést, különben elesünk egy hasznos információtól. Megjelent a pénz is, amitől könnyebben megered egy-egy NPC nyelve. A sztori egy rejtélyes gyilkossággal nyit, ami már alapból megad egy darkosabb, Agatha Christie-s alaphangot, és az utolsó pillanatra is tartogat slusszpoént.
Maga a játék 2 nagy fejezetre oszlik, Párizsra és Prágára, de az összkép olyan, mintha 2 külön játékot játszanál. Párizs úgy, ahogy, rendben van: a pályák nagyok és szerteágazóak, jó érzékkel váltják egymást a nyomozós kaland, és a classic tomb raideres részek. A legszebb pálya a Louvre. A játék szerintem viszonylag szép (...és 12 éves!), és látszólag úgy támogatja a 16:9-es képarányt, hogy közben nem húzza szét a képet (...12 éves!!).
...és akkor jön Prága, amiből csak sikátorokat látunk, és belevetjük magunkat a fantáziátlan földalatti laborokba, hogy random kapcsolókat keresgessünk. A pályák összemennek, a kalandnak annyi, az akciórészek pedig bénák és feleslegesen lassítják a játékot. Új szereplőként bejön a képbe Kurtis Trent, aki felett rövid időre átvehetjük az irányítást, és ez a rövid rész az, ami még játszhatóvá teszi a második fejezetet. Kurtis egy érdekes figura, akivel inkább akciózni fogunk. Képes elhagyni a testét, és telekinetikus képességei révén gondolatával irányítja saját fegyverét, a pengés diszkoszt... a cutscene-ekben, mert hogy a játékban ez sem került leprogramozásra.
Nagy kár az Angel of Darkness-ért, mert bőven megvolt benne a potenciál: Lara sprintel, verekszik, lopakodik (amit persze nem használunk, de van), végre kidobta a végtelen táras pisztolyait és elfárad, ha sokáig kapaszkodik. Emellett önállóan beszél és gondolkodik, segítséget kér másoktól, mint egy emberi karakter. Annyi év után most ez az első TR az életemben, amiben elmélyedtem. Sajnos viszont a játék még felpatchelve is csak félkész állapotban maradt, és sosem tudjuk meg, milyen lett volna, ha tisztességesen befejezik a 2 tervezett folytatással együtt. Neten keringenek képek és videók a tervekről, így még szívfájdítóbb, mi minden maradt ki.
Adalék: utolsó boss elintézve, rövid outro lemegy, és ki lettem dobva a főmenübe. Köszöntem.
Poz:
- A párizsi fejezet
- Érdekesebb történet, érdekesebb Lara
- Kurtis Trent, mint új karakter
- Kalandjátékos részek
Neg:
- A prágai fejezet
- Akciórészek, bossfightok
- Siettetett kiadás, összecsapott végeredmény, bughegyek
„A tanítómesterem egy macska volt. Tőle tanultam meg a jelenben élni.”
