Milyen könyvet olvastok mostanában?

Ma hajnalban a végére értem Pierce Brown Vörös Lázadás trilógiájának. Mestermű. Ha pisztolyt nyomnának a fejemhez s tudnám visszafogottabb, szerényebb jelzővel illetni ezt a három könyvet. Az első részről írtam annó, hogy milyen gyorsan szippantott magába, és milyen szinten tátottam a számat amíg tartott, de ez a folytatásokra, az Arany Háborúra és a Hajnalcsillagra duplán, sőt! Triplán igaz. Nem csak azért, mert merész, brutális, váratlan, sokkoló és miegymás, hanem mert olyan vérprofi a stílusa Brownnak, hogy arra szavak nincsenek. Én ilyen jól felépített, részletes de nem unalmas, érthetően és átláthatóan megírt, feszült és izgalmas csatajeleneteket még nem olvastam, mint amit az Arany Háborúban és a Hajnalcsillagban. Grandiózus az egésznek az összképe, és már oldalakkal elhagytad az adott csatát, de akarva akaratlanul is vissza-vissza lapozol, annyira a hatása alatt vagy még mindig. Plusz emellett elképesztő, ahogy megalkotta ezt a világot és a karaktereit, majd a három részen keresztül precízen, hiba nélkül végigvitte az egészet, és nemcsak, hogy elérte azt a célt, amit felállított saját magának és az olvasónak, de bőven túl is szárnyalta. Hihetetlen, hogy...sorry gyerekek, de abba kell hagynom. Csak önismétlően ömlengenék róla órákig, annyira lenyűgözött, így csupán annyit mondanék zárásként, hogy aki csak egy kicsit is szeret olvasni, az szerezze be kötelezően,mert nem mindennapi élményben lesz része. Még az se baj, ha magát a sci-fi műfajt nem szerezi annyira. Ezzel a trilógiával megfogja.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!