Mass Effect: Andromeda

Na igen, az arcmimika és az élettelen tekintet eléggé el lett cseszve így első ránézésre. Nem tudom mit csináltak a szemekkel, de még az első részben is több élet volt egy-egy karakter tekintetében, pedig az em tegnap jelent meg.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Hozzáteszem én jóhiszeműen megbízok a két külföldi oldal által leírtakban, miszerint az egész játék és az NPC-k is élőnek hatnak és az embernek olyan érzése van, hogy ez a világ nélküle is létezne.

Persze aztán majd mi megtapasztaljuk, hogy ez mennyire áll közel a valósághoz.

Hozzáteszem a te véleményedet nem tartom szőrszálhasogatásnak, csak az én meglátásommal ellentétes kicsit, mivel nekem egészen eddig a beszélgetésig fel sem tűnt igazán, hogy az NPC-k egy helyben ácsorognak. A Fallout bármelyik részében, vagy az Elders Scrolls szériában sem vitték ezt túlzásba egyébként mert ott az NPC-k pozícióhoz vannak kötve, vagy útvonalhoz. (Nem mennek el a városból, ugyanazon az útvonalon haladnak, minden este elmennek aludni, de reggel ugyanott ülnek a kocsmában) és ugyanez igaz a Witcher szériára is.

Hozzáteszem ez sem több változatosság, csak ad egy elég gyenge illúziót, hogy igen itt van élet, holott az az élet csak 10 méteren játszódik.

Mondom szerintem ez felesleges szócséplés: Egy RPG-t mindig is a sztori és a tartalom határozott meg, ha ezek hiányoznak, tőlem bukfencezhetnek is az NPC-k, akkor is egy rakat fos lesz

Ami jobban zavar, az a lehetetlen arcmimika, amit kölcsönöztek az NPC-knek. PeeBee-t fel tudtam volna rúgni az egyik videóban, ahogy beszéd közben forgatta a tekintetét.

Félreértés ne essék, nem azt várom, hogy olyan szinten legyen megoldva az NPC-k sorsa, mint a már sokat emlegetett Witcher 3-ban, de azért az megmosolyogtató, hogy ilyen szinten nincs bennük élet, és ha a századik alkalommai megyek vissza az adott területre is ugyan ott áll az összes, és csak akkor hajlandó pozíciót váltani, ha teszem azt a történet szempontjából történik valami, azaz támadás éri az adott területet. Ez engem mindig is zavart, talán jobban is a kelleténél, ezt nem tagadom. Persze nem azt mondom, hogy emiatt nem fogom élvezni és feltehetőleg imádni az Andromedat (ahogy a régi trilógiát se azért vittem ki többször, mert az olyan menő), de picit változtathattak volna ezen a téren a BioWare háza táján. Ok, hogy ez elsősorban egy akció játék, amiben megbújik néhány RPG elem, de akkor is. Persze nevezhetitek ezt szőrszálhasogatásnak, azt is vállalom. Mindezek ellenére várom nagyon, már a héten érkező Trialt is.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!

Szerintem felesleges szájtépés ez a "melyik RPG a jobb" dolog. Nekem volt szerencsém a Morrowind-től kezdve az összes Bethesda játékhoz, volt szerencsém mind a három Witcher-hez és imádom a Bioware játékati, de valahogy soha nem vártam egyiktől sem ugyanazt.

Hozzáteszem annak idején a Mass Effect első részét sem RPG-nek reklámozták, hanem egy játéknak, ami magával ragadó filmes élményt kívánt nyújtani. Az, hogy ezt ráhúzták egy RPG szerű rendszerre pedig csak játéktechnikai megoldás.

Ugyanakkor tegye szívére az a kezét, aki a DAI esetében valaha is felháborodott a nem változó napszakokon, vagy éppen az egy helyben álló NPC-k hadán akkor, amikor elkezdett vele játszani. (mert én nem)

És itt van davkar9 nagy igazsága: Helyén kell kezelni. Aki nem erre az élményre vágyik, annak sajnos mást kell keresnie.