Szokatlannak mindenképp szokatlanok. A játékban megismert Geralt eléggé különbözik a könyvbélitől, ezt le kell szögeznem! Ettől függetlenül pedig mocskos jók. Ésszel kell olvasni mondjuk, mert néha elég zavaros tud lenni (pl. amikor politizálnak vagy a varázslónők beszélgetnek). Olyan pluszt ad a játékhoz, főleg a hármashoz, amit nem lehet pótolni. Mértéktelenül örülök, hogy a játék előtt olvastam mindegyik könyvet, mert kb. duplázza az élményt.
Az első két könyv viszont novellagyűjtemény, utána vált folyamatos történetmesélésre (bár előtte is sorban követik egymást a sztorik).
A kibaszás társas játék, sose feledd.