Sorrendben ezek jöttek: Wyrd Sisters, Pyramids és Guards! Guards!. A Sourcery okozta csalódás után a boszorkány széria első kötete nagy felüdülést okozott, ami a Shakespeare kikacsintások mellett az érdekes gondolataival megint emlékeztetett arra, hogy miért is szeretem ezt a világot és Pratchett stílusát. Bár ez egy újraolvasás volt, a legtöbb részére nem emlékeztem, így a különféle poénok, a karakterek reakciói üdítően hatottak. A Pyramids viszont teljesen új élmény volt, és értem miért nem tartják ezt sokra, de még így is egy kellemes élmény volt. Bár sokan az "orgyilkos vizsga" részét tartják sokra, de engem inkább a tradíció és a hittel kapcsolatos témái fogtak meg, ami csak egy későbbi könyvben lesznek jobban kifejtve, de lényegi csírájuk benne van. Emellett meglepő módon a karakterei is tetszettek. A Guards! Guards! viszont...ez is egy újrázás volt, de ez anno nagyon megmaradt bennem. Talán azért, mert ez az első lényeges regény, ami Ankh-Morpork városát és működését bemutatja egy csomó szimpatikus szereplővel. A városőrök nagyszerűek, a szektások baromkodásai humorosak, a Patrícius pedig azzal a minimális szereplésével a legjobb fikciós zsarnokok közé emelkedik. Bár valószínűleg nem ez a legjobb regény a saját szériájában, mégis alig tudok betelni vele. Aki neki akar kezdeni a Korongvilágnak, akkor ez az egyik kezdési lehetőség.
Szal ennyi volt. Keveset olvasok, jövőre ezt vhogy orvosolni kell. Jelen állás szerint nekikezdtem a Fire & Blood-nak, azaz a Targaryen dinasztia történetének első kötetébe, azzal el leszek egy darabig
-ReLax- Everything you know is wrong / black is white, up is down and short is long / and everything you thought was just so important / doesn't matter... -xeLaR-
