Hasonlóan érzek, inkább vegyesen, függetlenül attól, amit korábban leírtam, hogy kb. a hatodik évad óta fokozatosan kezdtem elengedni a "the show is the show, the books are the books"-mantrát is. A sötétség szerintem egyébként indokolt, a könyvekben sem véletlenül hosszú éjszakának hívták a múltbéli eseményt, ennek a résznek a címe is az volt. A látvány mozis minőség (szerk: mondjuk tényleg sok mindent nem lehetett látni), de...
...a többivel egyetértek nagyjából. Egyedül az Arya megöli az Éjkirályt lepett meg kicsit, de arra kíváncsi lennék a hullákkal teletömött várban Arya hogy osont el az istenerődig észrevétlen. Meg ami még nekem is tetszett, hogy az elején a dothraki lovasság tüzei szépen kihalnak (viszont csak azért behozni Melisandrét, hogy kétszer is tüzet gyújtson, elsüsse Syrio Forel klasszikusát, majd szépen kisétáljon Davos "most akkor meghalsz vagy sem" tekintetet közepette, áááá

).
Azonban tényleg egy kicsit "gagyi" szint számomra is, hogy az udvaron halmokban állnak a hullák, azt is sejtettem (sőt, biztos voltam benne már a rész előtt), hogy elsütik ellenük a barátaik felkelnek és a Stark ősök kikelnek a sírból "fordulatot", de egy-két-kötelező halálon kívül kb. mindenki az udvaron, a várfalon a hősök közül talpon marad. Jaime-Brienne a falhoz szorítva, Tormundék a hullahegyen és a többi. Azzal maximálisan egyetértek, hogy a "Theon jó ember vagy"-majd rárohan meghal jelenetet bőven ki lehetett volna hagyni, ettől még az a klisé is jobb lett volna, ha Bran lábainál hal meg, és Bran azt mondja neki, megbocsátok és meghal.
Komolyan, szinte éreztem a skillfát, az egyedi páncélszetteket, a rúnákkal-gemekkel telerakott fegyvereket.
Félre ne értsetek, nem vártam tömeges halált, igazából a készítőket sem hibáztatom, elég nehéz megoldani ezen a ponton, amikor van egy ember sereg, van egy zombisereg, hogy akkor elégítsd ki a hősi halált kedvelőket, meg azért éljék is túl páran. A kimerevített hősi halálok sem lettek volna jobbak, viszont teljesen ez sem, hogy az Éjkirály szépen besétál a tanítványaival, közben a főbb szereplők kitartóan gyakják az ellent, belassítják az eseményeket, melankolikus, ugyanakkor egyben lelkesítő zene szól, hogy érzékeltessék itt aztán tényleg pillanatokon most minden és paff.
Ám, ha ezt felrovom a Trónok harcának, akkor felróhatnám a Gyűrűk Urának is Rohanostól, szellemseregestől, sasostól - ott is alapvetően védve voltak a hősök. Mégis a Gyűrűk Ura és Tolkien világa alapvetően pszeudo-mitológia -ezt maga a Tolkien Társaság is így tartja-, ott az elfér a mítosz szabályszerűségei miatt, míg "A Jég és Tűz dala" elvileg low fantasy lenne. Bár úgy vélem Martin sem tudja kikerülni azt, hogy ez végső soron egy jó és rossz oldal közötti epikus küzdelembe torkollik, így ez sem igazi megközelítés.
Szóval, szerintem könyves alapok nélkül és a tömörítés okán ennyi volt ebben (tudom, ezt minden alkalommal elmondom, de tényleg így vélem, még ha ez nem is erős érv), ez persze nem mentség egyes készítői megoldásokra. A könyvekben erősen építik az Azor Ahai újjáéledt mítoszt, itt ezt nem tették lényegessé. Kíváncsi leszek Martin is Aryát használja-e majd, mert lényegében pl. Jon-Aegon ott ült a sárkány hátán a falon, és mindenki azt leste, hogy Dany ugyan begyújtja-e már az árkokat, ez pedig az egész részre rányomta a bélyegét. Ahhoz képest, hogy ő és Dany lettek volna a "hősök hőseinek" sugallva (mondjuk, amikor Sansa először meglátja, hogy a sárkánylovasok miként perzselik fel a holtak seregét, az fej kb. olyan "hűlehethogytévedtem"-arc), ahhoz képest a végső konfrontációban eléggé háttérbe kerültek.
Ezt is lehet épp a szimbólumok Martin-féle destrukciójának tekinteni, hogy a Jég és Tűz dalában igazából nem az egymással szemben álló elemek dominálnak, hanem amit okozhatnak, a halál, és eképpen a Halál istenének meghosszabbított keze végzi be az egészet.
Remélem azért a könyvekben sikerül egy kicsit Martinnak árnyalni ezt az elemi gonoszt. Nem olyasmire várok, mint
Kirill Jeszkov mordori szemszögű műve, vagy Kornya Zsolt
Miért van elegem Tolkienből című tanulmánya, hanem, hogy jobban megismerjük, meg a kötődését a Starkokhoz, Északhoz.
Kíváncsi leszek az Éjkirály jelének Bran kezén lesz-e még hatása.
Három rész és "vége", aztán várhatjuk, vajon kész lesz-e az utolsó két könyv...