Oldalnézetes fantasy platformer lesz a Blasphemous [hozzászólások]

Ezt az állítást meg lehet fordítani, azzal az érvvel, hogy miért játsszak egy hyper-fotorealisztikus játékokkal, ha a látványvilág, még mindig nem vetekszik a kamerák lencséjével és művészileg, valahol Győzike zebracsíkos kanapéjával egyeznek meg. Főleg AAA fronton figyelhető meg az a jelenéség, hogy filmes kliséket próbálnak úgy eladni, mint ha az lenne minimum a Krisztus utolsó megkísértése, valamint a játékmenetbeli hiányosságokat QTE és tömérdek cutscene féle olcsó, bazári eszközökkel próbálják palástolni.

Ha innen nézzük, a manapság megjelenő AAA ipari hulladékok, véletlenül nem filmek és sorozatok derivatív és pofátlan Smith Pálozása, amit az "újszülöttnek minden vicc új" alapon, a grafikával próbálnak eladni?

Egy ezeréves szobor tetszik. Mint ahogy az ős XCom tetszik. De ha ma faragnak egy szobrot, ami szándékosan úgy néz ki, mintha ezer éves lenne, az többnyire csak simán értéktelen hamisítvány, utánzat.

De ám legyen, lehet, hogy jó ez a játék.

Nem tudom, hallottál-e már a pixelart-"stílusról", ha lehet így nevezni, de ez a játék abba a kategóriába esik. Kicsit erős hasonlat, de olyan, mintha egy ezer éves szoborra azért mondanád azt, hogy ocsmányul néz ki, mert a mai technológiával sokkal szebbet/részletesebbet lehetne faragni. Azért van elég munka egy ilyen grafikájú játékban is, hidd el. Ahogy írták is előttem, ha nem jön be, nem jön be, ez van. Nem lehet mindent szeretni. Értem én a problémádat, mert tényleg irtózatosan gagyi vackok is próbálják meglovagolni ezt az "egész elbaltázott trendet", de szerencsére vannak komoly, minőségi képvidelői is, és ez a játék is ilyen.

Egy életet leéltem, hogy (ki)várjam, hogy élvezhető grafikája legyen egy játéknak. Bár lehet 10 év múlva majd ugyanezt mondom és a ma grafikája akkor már rettenetesen visszatetsző lesz.

De hogy nekem nincs szükségem ilyen elaggott sz@r grafikájú szemétre, az előző évezred hőskorából, az bizonyos. Bármennyire is rajongtam az ős XCom1-ért és élveztem minden pillanatát, de még azt sem veszem elő már, mert... ne kelljen már magyarázni.

Szóval, kiben van ennyi nosztalgiafaktor a pixeles szemét iránt? Nem a gyerekkor nagyszerű emlékének felidézése iránt egy valóban régi játékkal, hanem egy mesterkélten nosztalgikus hatású reformhulladék iránt. Mert mintha már divat lenne a sz@r. Ugye nem csak erre a játékra vonatkozóan mondom, hanem erre az egész elbaltázott trendre gondolok most.

És ez nem szónoki kérdés, komolyan kérdezem. Kinek és miért kell ez? Meghajlok az érvek előtt, csak nekem nincsenek.