Odyssey alatt sem szeretem, hogy nincs igazán személyisége a karakternek, mert a két lehetőség közül bármikor választhatjuk bármelyiket - tehát ha pl. aranyszívű zsoldost játszottunk tizenöt órán át, utána (az addigi játékhoz mérten) teljesen karakteridegen módon választhatjuk azt, hogy lemészárolunk egy csoport civilt, amiért ételt loptak...
Néha meg hirtelen elvették ezt a lehetőségünket - pl. én a sárga földig le akartam baszni Aspasiát Phoibe miatt, és bár ezt részben megtehetjük, utána egy választási lehetőség nélküli cutscene alatt Alexios bocsánatot kér, meg "wasn't your fault"... Hát anyád. De igenis az ő hibája, és eszemben se volt bocsánatot kérni. Másik hasonló (igazából sokkal, sokkal súlyosabb "vétkes") még ME3-ban Thessia bukása, és ahogy ott ""veszítünk"" Kai Leng ellen. Konkrétan lekattintom ott mindig az összes átvezetőt, annyira bosszantóan igazságtalan, és a játékos pofánköpése.
Az, hogy Valhalla esetében a név is egyezik (tehát nem akartak abba sem plusz energiát fektetni, hogy kétféleképp vegyék fel a nekik/róluk szóló sorokat), és hogy közben nonszensz módon nemet váltogathatunk... Hát én ennek nem látom értelmét. Persze, attól, hogy létezik, még nem kell használni egy funkciót... De ezerszer is inkább fix karakter.
Én például azóta is haragszom Aya-ra, hogy elvette a rivaldafényt Bayektől - sosem kedveltem a karakterét, és most nyáron újrajátszva is ugyanazt az ellenszenves sznob picsát kaptam, akire emlékeztem. Bayek meg szerintem az egyik legemberibb és legszerethetőbb AC főhős, messze a legjobb szinkronnal. Ahogy oda nem kellett volna az "erős női karakter" beerőltetése - vagy ha már muszáj, akkor esetleg írhatták volna hitelesre és szimpatikusra -, úgy nem kellett volna férfival eladni Odysseyt.
I'm the person who once probed all of the uncharted worlds in Mass Effect 2 to 'Depleted' status
