Minden, ami futball - Focisarok

Nem a válogatott szúrja az emberek szemét. Mellébeszéltek. Tudjátok nagyon jól mi a bajom. NB1, TAO, közpénzből stadionok, csapat támogatások, pld Fradi, Kisvárda, PAFC, stb. Node nem magyarázok tovább, falra hányt borsó.

Az az igazság, hogy az emberek a válogatottra is azt hiszik, hogy rengeteg pénzébe kerül az adófizetóknek, holott kb. aprópénz, amit kapnak (pl. a prémiumok az UEFA által kapott prémiumokból kerülnek kifizetésre, FIZETÉS PEDIG NINCS, max napidíj, meg biztosítás). A játékosok kis része játszik itthon, a többséget a külföldi klubja fizeti halálra. A magyar klubok költségvetése szintén lófasz Európa szinten, a Fradié pedig a csoportkörök prémiumából lett felduzzasztva. Nyilván így is több pénz megy rá, de az egészségügy költségvetésétől nagyon messze van. Ezzel még a lyukakat sem lehetne betömni, sőt.
Ami sok, az az építkezés, de ebben azért van konkurenciája a sportlétesítményeknek (városliget pl.)

A válogatott ellen drukkolni pedig teljes egészében orbán elleni kiállás lett, ami a fentiek fényében totál faszság.

Szenvedély nélkül a foci halott.

Nem az a bajom, hogy álmodnak. Az a bajom, hogy az én adómból. Ezért írtam, hogy piaci alapon a klubok szépen tartsák el magukat. Ugyanígy az egyházakat sem támogatnám. Érted mi a bajom?

Szerintem teljesen érhető amit csinált, úgy hívják hogy vízió, volt egy álma, épültek stadionok és.. most? EB meccset rendezünk mi is.
Step by step.
Aki követi is konkrétan, biztos jobban összetudja szedni a lépéseket több szinten az elmúlt évtized(ek)re, de a nagy képet nézve szerintem teljesen adja magát. Aztán majd talán így talán a következő generáció is már ezt szem előtt tartva nevelődhet.
Amúgy meg a társadalomnak ez mindig is része lesz két kézzel rángatni vissza mindenkit a szar valóságba aki egy picit is mer őszintén álmodni valami nagyot vagy furcsa mód örülni valaminek ami ellentmondásos, hát ez tökéletes példa most

“If you want something you've never had You must be willing to do something you've never done.”

Ezen miért csodálkozol abban az országban, ahol a Kedves Vezető hobbijába számolatlanul döntik a közpénzt, ha szakorvosi rendelést keresek meg felköthetem magam? Erősen tettek azért eme sport közutálat tárgya miatt. Sajnálom, mert én konkréran szeretem a focit, de azért tényleg működhetne piaci alapon, lásd angol klubok. Ott a klub hitelt vesz fel pld. stadion építésre.

Facebookon fel vagyok iratkozva a Telex csatornájára. Az utóbbi napokban nyilván született ott is egy csomó cikk, illetve ehhez kapcsolódó bejegyzés a magyar válogatott mérkőzéséről. Véletlenszerűen megnyitottam az egyik ilyennek a kommentjeit. Nem számítottam túl sok jóra, de az a fröcsögés, utálat, amit ott tapasztaltam a kedves hozzászólóktól, még így is megdöbbentett. Pedig csak éppen beleolvastam, de el is ment a kedvem rögtön. Mintha nem is érdekelné őket, hogy az aktuális címvédő ellen játszottunk, csak azt nézik, hogy a 0-3 az már megalázó eredmény. Lerí továbbá az is, hogy ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége magát a meccset sem látta egyáltalán, tényleg csak a végeredményből "tájékozódik", mert ugyanazokat a panelmondatokat hajtogatják, mint tíz vagy húsz éve. Akkoriban még talán meg is állta az a helyét, hogy mondjuk a magyarok "hármat nem tudnak passzolni egymás után", de ez már szerencsére rég nem igaz a válogatottra, nyomás alatt most is bátran hoztuk ki a labdát hátulról, nemcsak előrevágtuk ész nélkül, stb. Mindezek ellenére az emberek egymásra licitálva írogatják a fenti marhaságokat, amik aztán több százas, sőt ezres mennyiségű lájkot kapnak. És akkor ez még csak a Telex volt, a 444 kommentszekciójába bele se merek nézni.

Persze mit is várjak el a pórnéptől ott, ahol a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a torna előtt kijelentette, hogy a portugálok nem jobbak, mint az előző Eb-n, sőt inkább gyengébbek, mert Ronaldo csak öregebb lett azóta. Ilyen éles szakmai meglátás után nyilván mindenki győzelmet várt most a csapattól, kiindulva a múltkori döntetlenből.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Na, két nap kellett ahhoz, hogy egy ismerősömnél belefussak a klasszikus Gálvölgyi-féle humorvilágbajnokság-győztes focis jelenetének a magyar-portugálra való implementálására. Emlékszem, amikor először láttam azt a csodát, már kisgyerekként is iszonyú kínosnak gondoltam.