A tegnapi nappal csak annyi volt a problémám, hogy hajnali kelés meg egy kilencórás, intenzív munkanap után hazaesve, két hosszabbításos meccs egymás után, gyakorlatilag szünet nélkül, hát eléggé lefárasztott a végére. Szóval így akarom nézni, mert érdekel, meg izgalmas is nagyon, de néha ennek ellenére is azon kaptam magam, hogy csak bámulok kifelé a fejemből, és azt se tudom igazán, mi történik a képernyőn. Jó, tudom, erősen first world problem, meg nem is nagyon lehetne ennél jobb lebonyolítási rendszert kitalálni sajnos, csak megjegyeztem. Csak hogy valaki valami negatívot is írjon a tegnapi, amúgy marha jó játéknapról.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.