Viszont nekem is az a bajom a fajjal, hogy a hátterük annyira behatárolja őket, hogy csak bizonyos játékstílusokhoz illenek (már ha tartja magát az ember a normál Faerun-képhez).
Ha már bugok szóba kerültek, én szerencsére még semmi komolyabba nem futottam bele Act 3-ban, igaz, nem is tartok még benne sehol. (A kezdőtérképen Rivington kipipálva és a Wyrm's Crossing (vagyis a híd) részen vagyok.)
Azért, ami szembetűnő: Act 1 hihetetlen interaktivitásához képest (már olyan értelemben, amilyen gyakorisággal az aktuális társak kommentálnak dolgokat vagy bizonyos történések után, ha hozzájuk szólsz, akkor kifejtik arról a véleményüket, belevéve a konkrét történést/döntésedet is) ugyan már Act 2 is kissé "visszafogottabb" volt, de itt Act 3-ra ez már nagyon-nagyon elsorvadt. Néha persze még egy-egy mondat elejéig van társ, aki közbeszól NPC-s párbeszédbe, de talán ha két olyan dolog volt eddig, ami után a karakterekkel beszélve volt rá kommentárjuk, és nem a sablon általános megszólítós egymondatot tolták le.
Furcsa, a játék eddig képéhez viszonyítva gagyi dolog viszont történt nálam is. Ezt spoilerbe teszem (aki már bejutott a híd területére a város előtt, annak nem spoiler):
SPOILER
Szóval, megyek a híd bejáratához, ugye ott vannak a Flaming Fist katonák, meg egy Steel Watcher. Gondoltam, hogy meg fognak szólítani/állítani. Persze ez történik. Párbeszéd; menekültek nem mehetnek be; nem vagyok menekült; akkor mutasd meg, hogy van elég zséd; megmutatom, mire elraknak belőle 200 aranyat; mennék, de nekiállnak még kérdezősködni; mindenre válaszolok; újfent indulnék tovább, de még a robotnak is ellenőriznie kell; kiderül, hogy tadpole-pozitív a robot, ráadásul durván jó olvassa gondolataimat, többek között a goblin mészárlást és a Moonrise Towers kitakarítását, így telepatikusan közli velem, hogy az Absolute alávaló ellenségeként menjek vele vagy kampó lesz; mondom, rohadj meg, nem megyek; erre vágás/bejátszás, megjelennek a mélységi gnómok (akiket megmentettem Act1 és 2-ben egyaránt, s jártam a rejtekükön Rivingtonban is, ahol megegyeztünk, hogy segítek nekik, feltéve, hogy nem jár ártatlan áldozatokkal az akció), rádobnak valami villanógránátot a katonákra/robotra; a robot "segítség, megvakultam" dumával kóvályog, meg néhány katona is; és a katonák vezetője? ő közli, hogy ne bámészkodjak, menjek tovább, vagyis szabad az átjárásom... áá, az, hogy a robot nem akart átengedni, nem gond, hogy pont akkor tűnnek fel "gnóm merénylők", cseppet sem teszi gyanús.sá a személyemet.. mindezt egy olyan játékban, ahol eddig példásan jól ment a tettek és következmények rendszere, sőt olykor döbbenetes volt, hogy a készítők mi mindenre gondoltak.
Persze visszatöltöttem, próbálgattam mindenfélét, többek között kinyírtam az egész bagázst is, de végül tudod mit választottam megoldásképpen? Odamentem, lejattoltam, majd megtagadtam a válaszadást, mire közölték, hogy akkor takarodjak, azon a hídon át nem megyek. Mondom, jó. Visszamentem pár lépést, lekanyarodtam az újságíró csaj felé, lementem a sziklákon, átugrottam onnan a híd egyik erkélyére (azt az utat már kinéztem magamnak Rivington felfedezése idején), majd - gondoltam, legyünk pofátlanok, és kíváncsi vagyok, mi fog történni - immár a hídon visszasétáltam a bejáratig, ahol újfent szóba elegyedtem a parancsnok asszonnyal, aki ugye kb. két perccel korábban hajtott el. Erre most csak annyit mondott, hogy haladjak, ne tartsam fel őket! Ez, főleg Act 1-hez képest azért kicsit csalódás volt... Igazán azt vártam volna, hogy rám szól, én meg miként jutottam be, azonnal letartóztatás stb. De nem, semmi, csak sima "move along"...
Azért a történet, a questek és a felfedezés még mindig baromi jók, de ilyen hülyeségre - főleg az első verziós/gnómos bejátszósra gondolok - azért Act1-ben nem volt példa szvsz. Oké, apróság, de Act 1 zsenialitása és Act 2 brutál erős hangulata után ez annyira, de annyira amatörischnek tűnt, hogy konkrétan felmérgesített...
Persze visszatöltöttem, próbálgattam mindenfélét, többek között kinyírtam az egész bagázst is, de végül tudod mit választottam megoldásképpen? Odamentem, lejattoltam, majd megtagadtam a válaszadást, mire közölték, hogy akkor takarodjak, azon a hídon át nem megyek. Mondom, jó. Visszamentem pár lépést, lekanyarodtam az újságíró csaj felé, lementem a sziklákon, átugrottam onnan a híd egyik erkélyére (azt az utat már kinéztem magamnak Rivington felfedezése idején), majd - gondoltam, legyünk pofátlanok, és kíváncsi vagyok, mi fog történni - immár a hídon visszasétáltam a bejáratig, ahol újfent szóba elegyedtem a parancsnok asszonnyal, aki ugye kb. két perccel korábban hajtott el. Erre most csak annyit mondott, hogy haladjak, ne tartsam fel őket! Ez, főleg Act 1-hez képest azért kicsit csalódás volt... Igazán azt vártam volna, hogy rám szól, én meg miként jutottam be, azonnal letartóztatás stb. De nem, semmi, csak sima "move along"...
Azért a történet, a questek és a felfedezés még mindig baromi jók, de ilyen hülyeségre - főleg az első verziós/gnómos bejátszósra gondolok - azért Act1-ben nem volt példa szvsz. Oké, apróság, de Act 1 zsenialitása és Act 2 brutál erős hangulata után ez annyira, de annyira amatörischnek tűnt, hogy konkrétan felmérgesített...
Endure. In enduring, grow strong.
