Baldur's Gate III

Szóval, megyek a híd bejáratához, ugye ott vannak a Flaming Fist katonák, meg egy Steel Watcher. Gondoltam, hogy meg fognak szólítani/állítani. Persze ez történik. Párbeszéd; menekültek nem mehetnek be; nem vagyok menekült; akkor mutasd meg, hogy van elég zséd; megmutatom, mire elraknak belőle 200 aranyat; mennék, de nekiállnak még kérdezősködni; mindenre válaszolok; újfent indulnék tovább, de még a robotnak is ellenőriznie kell; kiderül, hogy tadpole-pozitív a robot, ráadásul durván jó olvassa gondolataimat, többek között a goblin mészárlást és a Moonrise Towers kitakarítását, így telepatikusan közli velem, hogy az Absolute alávaló ellenségeként menjek vele vagy kampó lesz; mondom, rohadj meg, nem megyek; erre vágás/bejátszás, megjelennek a mélységi gnómok (akiket megmentettem Act1 és 2-ben egyaránt, s jártam a rejtekükön Rivingtonban is, ahol megegyeztünk, hogy segítek nekik, feltéve, hogy nem jár ártatlan áldozatokkal az akció), rádobnak valami villanógránátot a katonákra/robotra; a robot "segítség, megvakultam" dumával kóvályog, meg néhány katona is; és a katonák vezetője? ő közli, hogy ne bámészkodjak, menjek tovább, vagyis szabad az átjárásom... áá, az, hogy a robot nem akart átengedni, nem gond, hogy pont akkor tűnnek fel "gnóm merénylők", cseppet sem teszi gyanús.sá a személyemet.. mindezt egy olyan játékban, ahol eddig példásan jól ment a tettek és következmények rendszere, sőt olykor döbbenetes volt, hogy a készítők mi mindenre gondoltak.
Persze visszatöltöttem, próbálgattam mindenfélét, többek között kinyírtam az egész bagázst is, de végül tudod mit választottam megoldásképpen? Odamentem, lejattoltam, majd megtagadtam a válaszadást, mire közölték, hogy akkor takarodjak, azon a hídon át nem megyek. Mondom, jó. Visszamentem pár lépést, lekanyarodtam az újságíró csaj felé, lementem a sziklákon, átugrottam onnan a híd egyik erkélyére (azt az utat már kinéztem magamnak Rivington felfedezése idején), majd - gondoltam, legyünk pofátlanok, és kíváncsi vagyok, mi fog történni - immár a hídon visszasétáltam a bejáratig, ahol újfent szóba elegyedtem a parancsnok asszonnyal, aki ugye kb. két perccel korábban hajtott el. Erre most csak annyit mondott, hogy haladjak, ne tartsam fel őket! Ez, főleg Act 1-hez képest azért kicsit csalódás volt... Igazán azt vártam volna, hogy rám szól, én meg miként jutottam be, azonnal letartóztatás stb. De nem, semmi, csak sima "move along"...
Azért a történet, a questek és a felfedezés még mindig baromi jók, de ilyen hülyeségre - főleg az első verziós/gnómos bejátszósra gondolok - azért Act1-ben nem volt példa szvsz. Oké, apróság, de Act 1 zsenialitása és Act 2 brutál erős hangulata után ez annyira, de annyira amatörischnek tűnt, hogy konkrétan felmérgesített...