És így 25 óra után körülbelül ugyanúgy élvezem, mint az első végigjátszást - külön öröm, hogy egy csomó mindenre nem emlékeztem már. Az igaz, hogy az első végigjátszás meglepetéseit, rejtélyeit és az ezekből fakadó necces döntéseket, dilemmákat nem tudom megismételni, de így is egy csomó dolog elfelejtődött, ráadásul már ebben a 25 órában is belefutottam egy csomó olyan jelenetbe, amit szerintem teljesen elkerültem az első kampányomban. Úgyhogy így, hogy eltelt másfél év és pont kellemesen megkopott az emléke a játéknak, szinte tökéletes újrázni. És a Dark Urge sztori szerintem még ki sem bontakozott úgy igazán.
Az vicces, hogy deep gnome bardként sokkal több geciskedést bevállalok, mint annó a high elfként, ahol én akartam lenni igazságos Mátyás (és az is voltam) - itt bőven bántok meg embereket, beszólogatok, és egész durva következményei is voltak már a döntéseimnek.
SPOILER
Pl. Shadowheart épp az imént nyírta ki a táborunkban Lae'zelt
A goblin campben randalírozok, éppen most takarítottam ki - vicces, hogy az első végigjátszásnál szerintem mindhárom goblin vezetővel hosszú dialógusokat folytattam, itt viszont - nem direkt, szimplán csak az ösztönös döntéseim miatt - kb. egyből, ahogy bementem Priestess Guthoz, elkezdtem legyilkolni mindenkit, utána már semelyik másik vezérrel nem tudtam szót váltani, mert egyből megtámadtak (és emiatt egyből meghaltak
).
Úgyhogy tényleg fun, és nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz belőlem...
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
