Én is gondoltam már rá, hogy hatásosabb lett volna odamenni és térdenálva könyörögni neki:
"Saddam! Naaaaa, lécci, lécci, lécci menj már el innen!"
Biztos össze is jött volna...
A bombázást meg nem úgy kell elképzelni, mint anno Drezda porig bombázását. Ezekkel a bombákkal nagyon pontosan meg lehet semmisíteni egy adott célpontot. Kb. azt is meg lehet adni, hogy az épület melyik ablakán menjen be az ajándékcsomag. Szó sincs Bagdad szőnyegbombázásáról! Jól kiválasztott célpontok kerültek megsemmisítésre.
Minden ember élete drága, no de kérem ez egy háború, vagy mi!
Amúgy csodálkozom, hogy a Saddam által az elmúlt húszegynéhány évben kiírtott 100ezres nagyságrendű áldozat senkinek nem jut az eszébe... A kurdokat éppen ő tizedelte meg.
Nem akarom védeni az USA-t, nem jó dolog a háború sem, de megkérdezném: volt-e valaha is a világtörténelemben olyan, hogy egy támadó hadsereg ennyire ügyelt volna a támadásaik kialakításánál a civil áldozatok elkerülésére és mikor volt valaha is olyan, hogy az általános hadi koncepciónak már eleve része az iraki nép humanitárius megsegítése.
Jó-jó természetesen mindez jól felfogott érdekük és nekem sem tetszik ez a világrendőrség szerep.
De hát akit megtámadtak az a világ egyik legszemetebb diktátora. Vagy tévednék?
"Dilisek ezek a rómaiak...!"
