És sose hittem volna hogy ilyen mértékben tárgyalja majd az élet kérdéseit
Eccerüen letaglózó a vége, huh, még mindig a hatása alatt vagyok, akár egy jó mozifilm végén
(Jah: a memoriálból már nem fordultam vissza Ozmát kinyírni...rohantam tovább vitt előre a történet mágnesként tovább és tovább, még Hadest se találtam meg)
No Limits to Fantasy!
