Kertész: klasszikus, idióta antiszemitizmus Magyarországon? - Nobel-díjas írónk finn lapnak mutatott be minket

Sőt, az utolsó kérdést kiegészíteném:

Biztos megélhetésért, pénzért meg ilyenekért meddig mennél el egy olyan népcsoporttal szemben, amelyiket nem szeretsz, és ráadásul nálad jobban él? Szívesen beleülnél annak a cigánynak a Mercijébe, akit előtte 3 perccel lincseltek meg?

(A provokatív stílus szándékos, de nem öncélú. Remélem Dino nem csukja be a topicot.)

Tök jó látni, hogy a kezdeti felhergelődés után azért normális eszemcserét tudunk folytatni, nem csak mi ketten, hanem úgy általában mindenki ebben a topikban.

Ez egy annyira nehéz kérdés, amit felteszel, ugye te is tudod? Bár nem vagyok vallásos, de hálás vagyok a sorsnak, hogy nem akkor éltem, és nem kellett embereket megölnöm, esetleg nem kellett vérhasban meghalnom a keleti fronton. Nem tudom melyik a rosszabb a fenti kettő közül.

De hogy mit tettem volna...FÉLEK ATTÓL, hogy ugyanazt mint túl sokan. Indoklás lejjebb.

De ez egy olyan kérdés, amire nem lehet így válaszolni. Mennyi kis hülye (mert máshogy nem tudom őket nevezni) még ma, demokráciákban is vérésbecsületezik, meg azt hiszi, hogy az ss hősök csapata volt.

Képzeld el a szitut ugyanúgy, hogy megszületsz egy német iparos v. földműves családban mondjuk 1913-ban, a gyerekkori nélkülezéseket, és akkor 33-ban jön valaki, aki munkát, önbecsülést ad, és egy ideig ő tűnik minden probléma megoldásának. Szerinted hányan tudtak ellenállni a "kísértésnek"?

Becsukod a szemed/elfordulsz/direkt nem látsz dolgokat, amik vanna, és pénzt kapsz, és jól élsz (egy ideig, aztán elhullasz, mint egy disznó, de ezt nem tudod előre). Ha ma sajnos ennyire igény van ezekre a dolgokra, akkor a 30-as években mennyire keményebb volt már a helyzet? Mennyire nehéz volt erkölcsileg helyesen viselkedni, embernek maradni. Akkor, amikor az egyház - aki esetleg az iránytűd - még le is paktál ezzel az emberrel, és csendben marad, amikor hallatni kellene a hangját.

Ne arra gondolj, hogy milyen vagy ma, nekem is könnyű lenne azt mondani most 26 éves fejjel, hogy ugyanilyen neveltetéssel, világszemlélettel harcolnék a diktatúra minden formája ellen, és nem hagynám, hogy megtörténjenek ugyanazok a dolgok. Ezek a mai énemre igazak is.

De képzeld el, hogyha az életed nagy részében egy diktatúra hülyít, történelmi példákat állít eléd, és annyira agymos, hogy egy idő után megkívánod a hősi halált. Te ugyanúgy - ERKÖLCSILEG HELYESEN - tudnál cselekedni, mint mondjuk mai fejjel?

Nem tudod összehasonlítani a 2 embert, nemde?

Ellenállás: 44-ben szerintem már látszott a háború vége, sőt 43 közepén is látszott. Mindenki számára. Tudom, hogy a történelem nem az elméleti - mi lett volna, ha - tanok tudománya, de ha a kiugrás, és a fegyveres szembenállás nem is, de a deportálások elódázása, hátráltatása lehetséges lett volna. Tehát a nagyobb hatalom megvolt. Választás mindig van, és sajnos mindig azt a legkönnyebb mondani, hogy nem volt választás. Ezzel kellene szembenézni egyszer. A német hadseregen belül is volt ellenállási mozgalom.

De visszakérdezek:
Vagy te is örültél volna, hogy kisajátíthatod a szomszédod nagyobb, berendezett lakását/boltját. Esetleg fellökdösted volna őket a vonatra is?

Hitlert valószínű azért nem tudták megölni, mert az "isteni gondviselés" vele volt és elkísérte munkásságát. Amúgy megjegyzem, hogy ha a magyarok ellenálltak volna Hitler akaratával szemben, akkor könnyen lehet, hogy mi ránk is az a sors várt volna mint a zsidó származásúakra. Ne felejtsd el, hogy a führer minket magyarokat sem tartott sokra pusztán egy kiszolgáló népnek... ez egy nagyon összetett dolog, hogy miért is nem tettünk meg mindent anno és miért követtük a németek ideológiáját, talán azért, mert akkor, abban a helyzetben nem volt más választásunk!

Ellenállásról meg csak akkor van értelme beszélni szvsz, ha bizton tudod, hogy van egy nagyobb hatalom, aki majd a jövőben a segítségedre siet, de abban az időben úgy nézett ki, hogy a németeket nem tudja megállítani majd senki te hogy döntöttél volna?

"Ha szeretitek Allahot, akkor kövessetek Engem. Akkor Allah is szeretni fog benneteket,és megbocsátja nektek a bűneiteket."

Kicsit utánanéztem, úgyhogy kicsit önkritikát gyakorlok. Tehát:

Kb. 42 merénylet volt Hitler ellen, 1921-től 1945-ig.

20 merénylet volt Hitler ellen? na ezt se tudtam... a sok pancser egyszer sem bírta eltalálni??? bazzz...

valami ASUS izé, nemtom...

Kertész Imre gondolkodása tényleg rejtély ebből a szempontból. A németek egy RÉSZE (!!!) is ugyanúgy rohadt szemét volt, mint a magyarok egy RÉSZE (!!!). Szerintem mindig 3 csoportra lehet osztani ez embereket:
1. aki kiszolgál
2. aki passziv
3. aki ellenáll

Megint az a kérdés, hogy az egyes RÉSZEK, hogy viszonyulnak az egészhez, pl. amikor Veesermayer-ék kijelentették, hogy "Hűbazz, ez a vonatosdi azért gyorsan ment" akkor azért igenis felelősség terhel SOK AKKORI magyart, akik nem csak passzívan nem csináltak semmit, hanem hivatalnokként "kiszolgáltak". Ha jól tudom Európa nyugati felén voltak olyan országok, akik NEM ADTÁK KI a németeknek a zsidó vallású/származású állampolgáraikat. Tény, hogy ez valószínűleg az ottani demokratikus rendszerek nagyobb múltjára vezethető vissza.

Szerintem ezen megy a hercehurca.

Még egy érdekes adalék, nem szerecsenmosdatás gyanánt: az ellenállási mozgalom Németországban nagyon erős volt, elég ha a kb. 20db, Hitler elleni merényletre, amelyek már 33-ban (ha jól tudom) elkezdődtek gondolunk, vagy a "Rote Kapelle"-re, és nem csak 43-tól. De ez kicsit offolás volt.

De érdekes... Na és a németek akkor nem voltak szemétnácifasiszta söpredék, akik zsidókat égettek el?? Őket nem ostorozza az antiszemitizmus vádjával?? A magyarok felelősek a holocaustért meg egyébként is szégyeljék magukat, és akkor a németek nem?? Ott dőzsölni könnyű, ugyebár...

Én már nem lepődöm meg a sorstalanság után semmin, amiben a magyarokat tette felelőssé az egész holocaustért. Ehhez képest Berlinben él és nagyon jól érzi magát a németek között. Erre mondta azt neki egyszer valaki (azt hiszem Berlin polgármestere) akkor amikor ez a Kertész gyerek áradozott neki hogy milyen jó Berlinben: "Lehet hogy lesz egyszer egy nagy német író aki majd Budapesten érzi jól magát".