Úristen emberek.
Belépek a freemailre, erre mit látok? A jókis 4,71 megás telítettségem lenn van nullán. Na nagyot fordult velem a világ... most szerver errort ír ki, de ha törölte a leveleim (amiket mindig lementek), bosszúhadjáratot indítok a freemail ellen...
Yuber: az MSN néha nekem sem akarja az igazságot, de többszöri próbálkozásra mególdódik a gond...
Na szl, mivel a freemail vacakol, írom ide... mivel gyorsan írtam, és próbáltam tömören, nem is szólva a számtalan zavaró tényezőről, szb. stb., kritikákat csak óvatosan (de őszintén
. Na szl:
Az anime
Előszó
Üdvözlet. Nemrégiben néhány barátom felkért, hogy írjak egy cikket a koliújságba az animékről. Én örömmel vállaltam el a feladodatot, mivel meggyőződésem, hogy az animékkel mindenkinek meg kell ismerkedni, akik nem félnek elgondolkodni, és a Bad Boys szintű gagyi gagyi akciófilmeknél tartalmasabb szórakzozásra vágynak, még ha az a szórakoztatás nem is minden esetben könnyed.
A jövőt nézve, a cikk fogadtatásától függően akár havi anime-bemutatóvá is fejlődhetne, no de ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe, kezdjük az alapoknál.
Mi is az az anime?
Az anime japán szó, az angol "animated" kifejezésből származik. Legegyszerűbben úgy lehetne megfogalmazni, hogy az anime a japán rajzfilm. Ez a meghatározás azonban így nem állja meg a helyét. Mi, nyugati emberek rajzfilmnek az aranyos animációs filmeket nevezzük, amik gyerekeknek szólnak, kedves történettel, sablonos karakterekkel, happy enddel, miegymással. Az anime merőben más, ennél lényegesen összetettebb, illetőleg tagoltabb. Az animék több kategóriákra bonthatók, minden igényt kiszolgálva; a kemény pornótól az aranyos meséken át egészen az elgondolkodtató drámákig. Tehát az anime nem a nyugati rajzfilmek keleti megfelelője, hanem hazájában, Japánban, a filmekkel egyenrangú, igen tekintélyes iparral rendelkező kategória.
Az animék megítélése kicsiny hazánkban meglehetősen negatív. Ehhez hozzájárul az, hogy az európai ember számára szokatlan nyersességgel ábrázolják a vért, erőszakot, a halált, nagyon őszintén mutatják be a nemiséget (még a gyerekeknek szóló darabokban is!), ami számunkra szokatlan. Az éltérés oka a japán életfelfogás, kultúra illetve életmód, amely homlokegyenest eltér a miénktől. Japánban nem tabu a szexualitás, például japán emberek számára semmi természetellenes nincs abban, ha egy 70es évein is túljáró embert még mindig érdekel a nemiség, nem tartják vén kéjencnek, lévén az ő életmódjuk egészségesebb, magasabb az átlagéletkor, és egy ember nyolcvan éves koráig nem is számít öregnek.
Furcsa lehet még számunkra a rajztechnika, az eltúlzott méretű szemek, a "színes haj", és egyéb dolgok. Ezek mind egy konkrét stílusnak jegyei, amire most hely (és hogy őszinte legyek, felkészültség) hiányában nem térnék ki. Esetleg a szem eltúlzott méretétre adnék magyarázatot. "A szem a lélek tükre", szól a mondás. A szem megnagyobbításával a szereplők érzelmeit könnyebben kifejezhetővé teszik, ez a magyarázat.
Az eltérések azonban nem merülnek ki a külsőségekben. Az animékban a karakterek kidolgozottsága, a történetek összetettsége, és mondanivalója gyakran felülmúlja a filmekét (ez persze műfaj-, és célközönség-függő). Összegezve tehát elmondható, hogy az anime a filmeknél a legkevésbé sem alacsonyabb rendű, önálló média, és műfaj, melyben csupán másodlagos tényező a karakterek rajzoltsága.
Animetörténelem
Az animék történelme az 1950-es években kezdődik. Az egyik legmeghatározóbb személy ebben a műfajban Tezuka Osamu, aki mind a mangában (japán képregény, amelynek bemutatásra most nem térnék ki), mint az mind az anime műfajában úttörő volt. 1956-ban megalapították a Toei stúdiót, amely a mai napig létezik, és egyike a leghíresebb stúdióknak (ezen stúdió nevéhez fűződik többek között az egykoron hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő Dragon Ball). A Toei első művei a Disney művekhez hasonlítottak, mind külsőleg, mind mondanivalójukban. Az akkora japán és amerikai animáció mondanivalója egyaránt a háború-ellenes kampány volt. Később Amerikában a rajzfilm stílus a mondanivalóját a felnőttak számára, és átalakult gyerekműfajjá. Japánban azonban a gyermekeknek szóló animék mellett megmaradtak a felnőtteknek szóló alkotások is.
A 60-as évek végétől az anime mondanivalója megváltozott, óriási kereslet indult be a sci-fi stílusú animék iránt. A televizíós animáció hihetetlenül népszerű lett Japánban, ami főleg Tezuka munkájának köszönhető. Ebben az időben nőtte ki magát az anime és a manga minden rétegeget kiszolgáló szórakoztató iparrá.
A 70-es évektől élte a sci-fi virágkorát. Megjelentek az óriási robotok, űrszörnyek, repülő szerkezetek.
A 80-as évek közepére a japán TV-csatornákon naponta vagy 40 robotos anime volt műsoron. Az amerikai anime rajongás is ezen sorozatok feliratos verzióinak vetítésével alakult ki.
A 80-as évek végére újabb stílus bontakozott ki: a Cyberpunk. Ez a nyugati Cyberpunk regényekből, ill. sci-fi írók műveiből táplálkozott. A Cyberpunk stílus híresebb képviselő már nyugaton is ismertek, ezek kezdték megismeretetni az amerikai és európai piacon az animét. Jellegzetes képviselőik az Akira (1988 ), valamint a Ghost is the Shell (1995).
A cikk megírásával az anime megítélésének javítása volt a célon, ha máshol nem, hát legalább a kollégiumon belül. Igazából én is most kezdek ezen műfajjal ismerkedni, két hónapja vagyok túl az első komolyabb animémen, a Neon Genesis Evangelionon. A cikk írására lettek volna nálam sokkal kompetensebb személyek is, pl. **********. (Ha mégiscsak valamiféle rovattá nőné ki magát az a kis cikk, az ő segítségére is számítok!) Tehát ezúton szeretném megköszönni, hogy a cikk megírására lehetőséget kaptam.
Már nem a cikk része: főleg az aoianime oldalán található leírásból vettem anyagot...
A kicsillagozott nevű emberkét most nem kompromitálom azzal, hogy ide beírom a nevét (pedig megérdemelné, három napja nem elérhető).
"Úgy élj, hogy ha ott vagy, ne vegyen észre senki, de ha nem vagy ott, hiányozz mindenkinek."
