Ki milyen cigit szív?

elmesélem az én tanúlságos történetem.
Úgy kb egy fél éve (pontosan valamikor januárban) nyúltam hozzá a cigihez. Úgy indult az egész, hogy mondom a barátnőmnek: nem kéne kipróbálni a cigit? erre ő: De, már rég el akartam szívni egy szálat! Akkor megkértünk egy "nagylányt", hogy vegyen nekem egy dobozzal. Akkor nagyon megszerettem a nagylányt és a baráti körét. Ők is kedvelnek engem. A barátnőm letette, mert a szülei megtudták. Én maradtam a "nagylánnyal" és baráti körével. Úgy élünk, mint egy nagy család. Mindíg van valakinek pénze, az vesz cigit, és megosztja a többiekkel. Reggel suli előtt találkozunk, elszív mindenki 1-2 szálat. Suli után is találkozunk, ha kell, megvárjuk egymást (most is beteg vagyok, mégis kimegyek hozzájuk). Délután is kintvagyunk, és rohadt jól érzem magam velük. És most nem arról van szó, hogy ha nem cigizek, akkor nem tartozok közéjük, mert folyton ezt mondják a "tiszta" embreknek: De jó neked, hogy nem cigizel. És ez igaz is. Én még nem érzem a tüneteket, bármikor le tudnám rakni, de nem akarom.

Hát, nem tudom hogy mi volt benne a tanúlság, de jó volt elmesélni.