Ki milyen cigit szív?

Guar: velem is pont ez van, mint ez a csokis téma. Már ha megszokásból nem szívhatok el reggel egy szál cigit, akkor a tanteremben mindenkit lehüjézek, és rájukborítom a padot. Nem tudom miért van ez, de 2 napig nem tudtam cigihez jutni, és bedobtam a szomszédasszony ablakát egy kővel, és bekiabáltam neki, hogy r~ngyó. Persze az ablak nem tört be, de nem sok múllott rajta

okoska3000:
lehet, hogy kicsit kötekedésnek hathatott amit írtam. Nem cseszegetni akartalak v. holmi "divatbagósnak" titulálni (főleg mivel jóval idősebb vagy, és pont az én korosztályomba és nálam jóval fiatalabbaknál jellemző az, hogy "cigizek, mert gizda"). Ezt most csak a félreértések elkerülése végett írtam. Csak szerintem tök vicces amikor valaki ilyen fehér hegyilevegőket szív, ami szerintem tisztább mint maga a pesti levegő. Szóval ebből azt akarom kihozni, hogy te nem is azért szívod mert okvetlen kell ( mármint nikotinhiányod van), hanem maga az, hogy valami lóg a szádból és ujjaid közül és közbe pöfékelsz (imádom a cigifüstöt, mindig karikákat fújkálok minden felé)... Mert én pl. mint írtam nem vagyok rászokva (szerintem) csak amikor suli közelbe vagyok vagy a cimbikkel. Egyébként nem szoktam cigizni. Ha napi fél doboz elmegy, akkor már kúrva sokat szívtam... Persze ilyen iszogatós estékhez, meg bulikhoz azért kell 1-1,5 doboz cigi nekem is, mert anélkül nem tudok inni...

Szóval... Én ha kívánom a cigit, az olyan, mintha "húú de ennék egy csokit" szindróma lenne. Nagyon szeretem a cigit és ahogy nagy kívánalomban a csokinak, úgy a ciginek se tudok ellenállni, és ha kívánom a cigit és nem tudok rágyújtani, akkor hamar eljutok arra a szintre, hogy minden kis apróság úgy felbasz idegi alapon, hogy na (és nekem ugyanez van tegyük fel a példaként felhozott csokival is ha kívánom, ha nem ehetek valami fincsit, akkor már ideges vagyok)... A lényeg az, hogy akaraterőm és a csábítással való ellenállóképességem a béka segge alatt van e téren...

Remélem érthető volt amit ki akartam ebből hozni, ha nem akkor elnézést ezért a hosszú fárasztásomért...