Camel Válaszol Topik

Nem rossz meglátás, de ez is egy olyan dolog, hogy amit nem tudunk megfogalmazni arról nehéz mondani bármit is. Ez is csak egy meglátás, attól függ milyen szemszögből nézzük. Az biztos, hogy egy nehéz kérdés...

Hadd hivatkozzak Padavan kollégára az "Élet értelme" topciból. szerintem ezt jól megfogalmazta:

"A kérdés maga értelmetlen. Az életnek nincs különösebb értelme. Ez csupán egy folyamat, jelenség a világegyetem megannyi eseménye, folyamata, jelensége, állapota között. A természet üres megnyilvánulása, olyan dolog, amit hiába keresünk, mert valójában semminek nincs értelme.
Értelme csak annak lehet, ami tervszerű, ami célt szolgál. Ha az élet nem a Termetőtöl származtatható, hanem szimpla véletlenszerü folyamatok összességének, akkor odavész a tervszerüség, ezáltal az értelem is.
Mint ahogyan nincs eleve elrendeltetés sem, úgy életértelem sem lehet.
A világegyetem is csak úgy van.
Valaki talán azt mondaná, hogy az élet értelme lehet valami igazán maradandót alkotni. Na, igen, de a maradandó is relatív kifejezés, hiszen igazából semmi sem maradandó.
Elbb-utóbb minden nyom nélkül eltünik, megsemmisül. Teszem azt, ha az emberiség egyszer képes lenne arra, hogy galaktikus méretü birodalmat hozzon létre, azt sem tekinthetnénk véglegesen maradandónak, hiszen mondjuk eltelik százezer milliárd év és garantáltan nyoma sem marad ennek a fene nagy maradandó birodalomnak. Ha másért nem, hát a világegyetem pulzálása miatt egyszer minden nyom nélkül eltünik.
Tehát nincsen a szó ortodox értelmében veendő maradandó alkotás, tett. Ergo ez nem is lehet az élet értelme. Az pedig nem cél, hogy mérhetetlenül rövid ideig -legyen az akár 1000000 év - emlékezzenek ránk valamiért, hiszen biztosak lehetünk abban, hogy 1000000+x év múlva már arra sem fognak emlékezni, hogy valaha éltünk. Tehát x évtől kezdve bármelyik cselekedetünk a jövőre nézve totálisan értelmetlen."

Talán a létünk csak véletlen, egy körforgás, talán egy átmenet, ami a lelki dimenzióból áttérünk a testi dimenzióba és lekorlátozódik a kapacitásunk arra amit a tudatunk helyesnek tart. Ez csak 1 átmeneti időszak, 1x meghal az ember és akkor talán ismét átlép a lelék dimenziójába, vagy új testet ölt és előzőz életéből semmire sem fog emlékezni. Ez 1 tragikus dolog, de ha jól belegondolsz akkor így a jó; ha az ember megtapasztalhatná az örökkélétet, abba beleőrülne, mert már semmi nem okozna neki örömet 1 idő után. Szerintem ki kell próbálni minél több dolgot az életben amíg teheted, és jól kell érezned magad. persze ez csak az én véleményem, nem akarok semmilyen vallás ellen fordulni.

I am the architect of my own destruction.