Ismét egy egy szegényebb térségből érkező filmre hívnám fel a figyelmeteket. A Balkáni filmipar kevés kivétellel nem mondtahtó túl meggyőzőnek, pénz és kiképzés híján kevés jó alkotás születik (de általában a jó alkotások télleg nagyon jók).
A Lőporos hordó is egy jó alkotás, ebben a filmben kitűnően ötvöződik a társadalmi dráma a nyugati filmes újhullám eszközeivel, a furcsa vágással, a sok szereplővel és az elsőre talán igencsak érthetetlen forgatókönyvvel.
A Szerb-francia-macedón, 1998-ban készült film a mai napokban játszódik. Mindössze egy éjszaka eseményei kerülnek feldolgozásra, de közel 20 szereplővel. Belgrádban mindenki valamilyen módon kiveszi a maga részét a bűnözésből és az erkölcstelenségből, az erőszakból és a kiuttalanságból. Mindegy, hogy támadási, vagy védekezési szándékból, hogy jó vagy rossz cselekedet miatt, de a durvaság mindenkin eluralkodott Jugoszlávia fővárosában, abban a városban, ami néhány száz évvel ezelőtt a legjelentősebb magyar győzelem városává vált, Nándorfehérváron csak ma ilyen siralmas a helyzet.
Szomorú képek peregnek az alkotásban, nem pusztán a bűnözők, hanem a mindennapi emberek felszín alatti erkölcstelenségei is előjönnek. Vannak kiszolgáltatott és bűnöző emberek, Jugoszláviában nincsenek a társadalmi rétegek közti választóvonalak, mindenki érintkezésbe kerül mindenkivel.
A film súlyos társadalmi problémákat, kérdéseket feszeget, persze ezt nem nyíltan teszi. Apró, rövid szövegek jelzik az ország válságát, és nyílt mondantokkal támadja a rendező magát a kormányt és az egész politikai helyzetet, ami a háborúskodás alatt az emberektől megvont az utóbbi években minden jót és értékrendet, helyette nem tesz (nem tud tenni) a bűnözés és erkölcstelenség ellen. Többször felhangzik a kérdés: minek ide jönni?
A Lőporos hordóban furcsa alakok játszanak, és az események is furcsán követik egymást. Általában a szereplők nincsnek 10 percnél többet a képernyőn, mégis mivel a jelenetekben a kamera mindig az egyikről a másikra fordul, az egész cselekmény egy nagyszabású jelenettel leírható, az egésznek egy furcsa és drámai erősségű keretet ad, egységes lesz az a film, ami igazából konkrét cselekménnyel nem is rendelkezik
Nem tudja az az ember, aki elutasítja a keleti/balkáni filmek megnézését, hogy mit hagy ki. Sokszor ebből a térségből jönnek ki a legigazabb, leghangulatosabb, legmegrázóbb filmek, az egészen furcsa környezet, Belgrád sokban hasonlít Magyarországra, sokban különbözik attól, furcsa és szomorú képek sorozata ez.
Az erőszak a filmben jelenetekben, de leginkább szövegekben mutatkozik meg. Akik a durva beszédtől írtóznak, azok messze kerüljék el a filmet, vagy értsék meg: nem puszta heccből írták ilyenre a szövegkönyvet, pontosan azt filmesítették meg, amit maguk is tapasztaltak a készítők...
-Osztálytat: EGY MEGRÁZÓ EREJÚ, DRÁMAI ALKOTÁS BELGRÁD EGY NAPJÁRÓL SOK REMÉNYVESZTETT, ERŐSZAKKAL ÁTITATOTT EMBERREL
-Megnézni: MINDEN FILMES ÍNYENCNEK KÖTELEZŐ, S AKI NEM AKAR KIMARADI AZ EGYIK LEGJOBB BALKÁNI FILMBŐL, AZ AZONNAL NÉZZE MEG
"A bölcselet csupán költészete azoknak, mikről még nincsen fogalmunk" M.I.
