Az előző poénoktól függetlenül egyébként volt egy fegyver, amit csak nagyon ritkán említenek meg, pedig komoly hatással volt a háború kimenetelére (és a hidegháborús harckocsifejlesztésre is).
1944 végén a német hadvezetés rájött, hogy túl sokba kerül a "használhatatlan harckocsik" (Unbrauchbarer Panzer, továbbiakban UB ) kifejlesztése, így egy olcsóbb, gyorsabban kifejleszthető és gyártható típus után néztek. Feltétel volt az alacsony sziluett (ez nagy előny volt páncélosok elleni harcban), az erős páncélzat, a főfegyverzet megfelelő tűzgyorsasága, a nagy lőszerkészlet, illetve a teljes használhatatlanság. A készülő páncélos először komoly fejtörést okozott, 1944. december 9-én azonban elkészült a fa modell, tizenkilenc nap múlva pedig a prototípus. Ebben az időben még a Maus project volt a legfőbb UB páncélos (illetve az Entwicklung-széria típusai közül a nehezebb változatok). 1944. december 30-án azonban egy szövetséges légitámadás felrobbantotta a prototípust és a fejlesztőépületeket, ám a tervrajzok épségben maradtak. Még sikerült egyetlen példány megépíteni, melyet "Überpanzer"-nek neveztek el a készítők (sokan tévesen ezt a harcjárműkategóriát ezért "ÜB"-nek nevezik, azonban a hivatalos az "UB" kifejezés). Az utolsó megmaradt példány Berlin védelmében vett részt, szovjet feljegyzések szerint két IS-2 és egy T-34/85 írható a számlájára. Miután elfogyott belőle a lőszer, a személyzet elhagyta, a szovjetek pedig Kubinka térségébe vontatták vissza, ahol is 1955-ig tesztelték, és nagy hatással volt többek közt a T-62 és T-10 harckocsik tervezőire. Jelenleg Kubinkában van kiállítva, és az egyik leglátogatottabb típus.
Kubinkában a PzVI Ausf X
A PzVI Ausf X tervrajza