A játékmenet valóban lineáris, de az illúziója megvan a többvonalúságnak és hát én szeretem az illuzionistákat. Nem tartom negatívumnak tulajdonképp.
A konzolos barmoságról meg annyit, hogy easy-n kell nyomni és akkor nyugodtan lehet osztani ott is az észt és még marad időd a jelenetek megtekintésére is. Én pl. pont a jelenetek miatt többször is nekimentem egy-egy ilyen billentyűnyomkodásnak, pedig alapvetően irtóztam a gondolatától.
A játék izgalmas, érdekfeszítő, egy pillanatig nincs megállás a történetben, nincs üresjárat, a grafika elfogadható - legalábbis nekem - a zene fenomenális. Nálam az év játéka, messze űberelve mindent 2005-ben, de 2006-ban is azt hiszem, így látatlanban.
Mindezt mondom úgy, hogy egyáltalán nem vagyok oda a kalandjátékokért, életembe kettőt játszottam végig, a SH:Silver Earringet és ezt.
"We have the best two teams on Merseyside, Liverpool and Liverpool reserves" /Bill Shankly/

