Informatikatörténeti Múzeum

Néhány éve új lendületet kapott az eredetileg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT), az Országos Műszaki Múzeum (OMM) és az Állami Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) által alapított Informatikatörténeti Múzeum fejlesztése. Ez leginkább a két „nagy öreg”: az első magyar számítógép, az M-3 gép építése óta fáradhatatlanul tevékenykedő Kovács Győző és Muszka Dániel több évtizedes örökségvédő, leletmentő munkájának, az NJSZT elkötelezett anyagi és adminisztratív szakmai támogatásának, illetve az OMM gyűjtői és szakmai közreműködésének köszönhető. Nagyon fontos volt továbbá a múlt értékeinek megőrzését is szolgáló, a jövő szakembereit képző Szegedi Tudományegyetem (SZTE) bevonása és támogatása, valamint az az elkötelezettség, amelyet 2006. óta Szeged Város Önkormányzata is tanúsít a Múzeum iránt.
Az előrelépéshez jelentős lökést ad, hogy 2007. március 30-án az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) megadta a közérdekű muzeális gyűjtemény rangot és a muzeális intézmények számára elengedhetetlen működési engedélyt. Ezzel ez az Európában páratlan gazdagságú gyűjtemény immár hivatalosan is megkezdheti közgyűjteményi munkáját, Kalmár László egykori városában, Szegeden. A gyűjteményre már eddig is sokan kíváncsiak voltak, és ígérete szerint meglátogatja majd Charles Simonyi, az űrhajós és világhírű informatikus is, aki budapesti sajtótájékoztatóján az első, számára hozzáférhető számítógép, az Ural-2 egy kis („1 bitnyi”) darabját kapta meg ajándékba.
Az immár bejegyzett, szegedi Informatikatörténeti Muzeális Gyűjteményen kívül Budapesten, az Országos Műszaki Múzeumban is megtekinthető egy számítástechnikai kollekció: ez a múzeum őrzi többek között az Ural-2 egy teljes konfigurációját, valamint Kozma László híres „Műegyetemi számológépét”.