A mérnökök folyamatosan dolgoznak az újabb megoldásokon, hogy minél hatékonyabban tudják megoldani a felmerülő problémákat. A csapágyipar szakemberei sem karba tett kézzel ülve nézik a fejleményeket: folyamatosan reagálnak a piaci igényekre. Éppen ezért elmondható, hogy ahány mérnöki találmány lát napvilágot, annyi csapágyvariáció létezik.
A csapágyválasztás így viszont egyáltalán nem tűnik egyszerű feladatnak. Cikkünkben igyekszünk segítséget nyújtani a döntés meghozatala kapcsán.
Válasszuk ki a megfelelő csapágy-kenőanyag kombinációt!
A hosszú, problémamentes csapágyélettartam záloga a megfelelő minőségű csapágy és kenőanyag kombinációban rejlik. Kiindulásnak nem rossz, ha megvizsgáljuk, a gyártó milyen terhelési osztályt ajánl. Ezenfelül jó, ha tisztában vagyunk még a gép működési mechanizmusával, így könnyebb megállapítani azt, hogy mely feltételeknek szükséges megfelelnie a csapágynak.
Lényeges, hogy milyen legyen a csapágy anyaga, mekkora hőmérsékleti terhelés fogja érni a jövőben. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy milyen kenőanyag kell a gördülékeny működéséhez!
Ezeket a kérdéseket érdemes feltenni
Ha úgy vágunk neki a csapágyvásárlásnak, hogy egyáltalán nem tudjuk, milyen típusúra van szükségünk, akkor néhány kérdés megválaszolása segíthet megoldani a problémát.
Az első és legfontosabb kérdés, hogy milyen sebességgel és hőmérséklettel, magyarán milyen körülmények között kell majd működnie? Érdemes mérlegelni, hogy mekkora szennyeződésre lehet számítani. Ha nagy, akkor érdemes porvédős kivitelben gondolkozni.
Mindezekből tehát látható, hogy nem elég pusztán arra törekedni, hogy minőségi elemet szerezzünk be.
Fontos szem előtt tartani a csapágyak méretei mellett a csapágyak belső szerkezetét, ami nagyban befolyásolhatja a felhasználás helyét. Ugyanazon befoglaló méretek készülhetnek különböző kivitelekben, különböző gördülő elemekkel, amik mind mind más terheléseknek képesek megfelelni.
Különféle helyzetekre különféle anyagú csapágyak
Ha nagy páratartalommal kell számolni, akkor egyértelműen a kerámia anyagú csapágyak lesznek a legmegfelelőbbek. Víz alatt megfelelhet a célnak egy 316-os osztályú, rozsdamentes acélból készült csapágy is. Ha úgy tüntetnek fel egy csapágyat, hogy vízálló, az azt jelenti, hogy eredményesen veszi fel a harcot a korrózióval szemben.
A kerámia és a rozsdamentes acél csapágyak jó megoldást jelentenek tehát, ha extrém körülményekről van szó. Ha azonban mérsékelten szélsőséges helyzetben kell működnie a csapágynak, akkor egy 440-es osztályú rozsdamentes acél vagy pedig egy krómozott rozsdamentes acél verzió is elegendő lehet.
A kerámiagolyós csapágyak kritikus helyeken kenés nélkül is megfelelő élettartamat biztosítanak, ugyanakkor a kerámiagolyók korróziómentesek, valamint elektromosan szigetelnek.
Érdekesség, hogy a 440-es osztályú rozsdamentes acél csapágyak a gyenge savnak, valamint a maró hatású vegyületeknek is képesek ellenállni. Erős maró hatás esetén viszont inkább a kerámia vagy a 316-os osztályú rozsdamentes acél csapágyat kell beszerezni.
A 300 Celsius-fok alatti hőmérséklet-tartományban a 440-es csapágyak is megteszik, az a feletti hőmérsékletre viszont a 316-os osztályút kell megvásárolni.
