rootshaper blogja

Super Meat Boy - bemutató

rootshaper | 2011.01.13. 21:58 | kategória: játék

Ismét egy Steam-es indie játékkal jelentkezem, mely már egy jó ideje felkeltette az érdeklődésemet, rengeteg jót hallottam róla, aztán végül eldöntöttem, hogy belevetem magam a szuper húsfiú történetébe. Nem tudom, mennyire tettem jól.

Történt ugyanis, hogy elkezdtem játszani vele, megcsináltam jó pár pályát, aztán még párat, néhányat A+ kitüntetéssel ( teljesítve a játék által meghatározott időlimitet ) és néhányon még a jól elrejtett és kegyetlenül nehezen megszerezhető bandage-t is felszedtem... majd ránéztem az órára és eltelt négy teljes óra. No meg hajam sincs már sok...

Félelmetes, hogy mit alkottak a készítők, ismét meg kell lepődnöm a garázsfejlesztések elképesztő ötletességén és profizmusán. Annyira tökéletesen van megalkotva az irányítás, a stílusa a grafikának, no meg a soundtrack, hogy simán kifizettethetnének az emberrel érte egy teljes értékű játék árát is, mégsem teszik. Ismét bagóért lehet hozzájutni egy nem mindennapi alkotáshoz, ami amellett, hogy művészi értéket képvisel, ha belejövünk, remek szórakozást nyújt.

Tartalom terén nincs semmi gond a programmal, több világon keresztül kell görgetnünk a kis húsfiút, hogy mindent jól összevérezzen és végül megmentse szíve választottját a főgonosztól aki rágyujtotta a mókusokra az erdőt. Nagyjából háromszáz pályát jelent ez, melyeknek van általában egy nehezített verziója is, ami majdhogynem megduplázza a számukat, hiszen némelyikre alig ismerni rá. A bandage-kről már szóltam, de azt nem említettem meg mire lehet őket használni. Ezek reprezentálják a különböző unlockokhoz szükséges valutát, ha eleget összeszedünk belőlük, karaktermodelleket nyithatunk meg. ( nekem még nem sikerült... )

A grafika idézi a klasszikus '90-es évekbeli platformerek hangulatát, de találunk benne kifejezetten látványos effekteket is, a 21. század elvárásainak megfelelően. Már a főhős is egy nemsemmi kategóriába sorolható egyed. Valahogy az Abe játékok jutottak róla eszembe, talán a húsdarálós témaválasztás miatt is, másrészről pedig a főgonoszról a Jazz Jackrabbit álnok teknőse. Soundtracket is a retrózás jegyében kapunk, sok 8bites hang szólal meg benne, kimondottan igényes és hangulatos zenékről van itt szó. Talán még önmagában is képes lennék hallgatni őket... na jó, nem.

A nehézségi szint folyamatosan változik ahogyan haladunk előre a játékban, egyre több penge és mindenféle más szerszám állja utunkat. Találunk a platformokon frottyogó taknyokat, levegőben lebegő taknyokat, lézersugarakat, célkövetős ágyúkat és természetesen a fűrészeket is. A világok végén ott vannak még a bossok is, amit az adott világban bizonyos számú pálya megoldásával nyithatunk meg. Ezek igen kemények, pixelre pontos ugrásokra és ezredmásodperc pontosságú időzítésre van szükség, hogy túljussunk rajtuk. Bőven akad még úgynevezett warp-zone, ami egy méginkább retrós pályára repít el bennünket. Ezt nem próbálgathatjuk végtelenszer, ellenben megnyílik a térképünkön a további használatra. Egyszer tapasztaltam, hogy a pálya végén található rózsaszín izébizé, amihez el kell jutnunk, furcsán "glitchelt", aminek az volt az eredménye, hogy egy töklehetetlen pályára keveredtem, mikor hozzáértem, mintha egy kékhalál után tért volna - rosszul - magához a gépem. Igen érdekes dolgok ezek :)

Mielőtt még kedvet kapnál hozzá, el kell mondanom, hogy a játék piszkosul nehéz, néha frusztrálóan is. Ezzel arányosan viszont baromi szórakoztató és mint a bevezetőben is említettem, repül vele az idő. Ezen sem lehet csak úgy végig szaladni gondolkodás nélkül, ha mindent unlockolni akarunk és az összes pályát minimum A+-ra akarjuk teljesíteni. Azért írom, hogy minimum, mert természetesen online ranglétra itt is van, lehet a haverokkal döntögetni egymás idő eredményeit. Ezen kívül még visszajátszásokat is elmenthetünk a későbbiekre, okulás gyanánt. Ezek a visszajátszások az összes, azon a pályán elkezdett próbálkozásunkat egyszerre jelenítik meg sok-sok húsfiúval reprezentálva, így viszonylag jól látható, mikor voltunk gyorsabbak, ügyesebbek, satöbbi.

Tehát Super Meatboy legalább annyira szuper, mint a neve. Elképesztően beteg, nem mindennapi őrületben lesz része annak, aki megvásárolja és letölti a Steam-en keresztül.

Grafika: 8
Hangok: 9
Játszhatóság: 10
Hangulat: 10

Összesen: 9

Shatter - bemutató

rootshaper | 2011.01.12. 18:29 | kategória: játék

Ezer éve nem jelent már meg számottevő falbontós játék, mely betudható annak, hogy a műfajban túl sokat újítani nem lehet... de! Ezt bizonyítja a Shatter is, mely a Steam rendszerén keresztül bagóért megvásárolható és eszméletlen jó szórakozást nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Azt hiszem, az első pécés játékom annó ( nagyon régen volt, szóval lehet igaz sem volt ) a Paranoid című etalon falbontós játék volt, ami nem egyszer kergetett az őrületbe a maga nehézségével és mégis addiktív játékmenetével.

Annak, aki új a műfajban, esetleg a kilencvenes éveket csukott szemmel élte meg, el kell, hogy mondjam, a játék lényege, hogy az ütőnkkel a labdánkat lehetőleg a pályán tartsuk, a labdával az előttünk tornyosuló téglahalmazt jól lezúzzuk és a belőlük aláhulló powerupokat úgyszintén az ütőnkkel megmentsük az enyészettől.

Ami régen nem volt meg ezekben a játékokban, az a téglák fizikájának a jelenléte. Tehát vannak különböző típusú téglák, melyek máskép reagálnak a labdánkra mint a többi. Találkozhatunk olyan téglákkal melyek rendíthetetlenül az ütőnk felé lebegnek, hogy kizökkentsék azt a helyzetéből, ezzel ellehetetlenítve labdánk visszapattintását. Akadnak olyanok, amik osztódnak, amik robbannak - ezzel magukkal húzva a környezetükben lévőket - valamint olyanok is, melyek egy bizonyos irányba megindulnak, majd téglát találva belerobbannak, esetleg olyanok is, amik eltérítik labdánkat.
Az eltérítésről jut eszembe, fontos megemlíteni, hogy az ütőnknek van egy olyan fura tulajdonsága, hogy a megfelelő gombot megnyomva ( xbox controllerrel ez a két ravasz ) fújó illetve szívó hatást kelthetünk, aminek az a hozománya, hogy a labdánk ennek megfelelően eltér a pályájáról, valamint a téglák szétütéséből visszamaradó, úgynevezett fragmentek az ütőnk felé irányíthatjuk vele. Ezekből a fragmentekből ha eleget gyűjtünk össze, aktiválható egy mass-destructive cucc, amivel a bossharcokat könnyíthetjük meg, valamint kiirthatunk rengeteg téglát is, mindezt slowmotion-ben.

A pályák amiken játszhatunk, pont elég változatosak ahhoz, hogy újdonságot is mutasson, de ne váljon játszhatatlanul nehézzé. Találunk olyat is, amelyben balról jobbra kell ütögetni a labdánkat, olyat amit már megszokhattunk, tehát lentről felfele, valamint egy érdekes és már majdhogynem irritálóan nehéz kör alakút, ahol szinte kiszámíthatatlan eseményeknek lehetünk szemtanúi.

Bossokról már volt szó, minden világ végén kapunk egyet belőlük, amik természetesen egyre kegyetlenebbek. Mindnek van egy gyenge pontja, amit nem adnak túl könnyen, azt kell eltalálnunk a labdánkkal, miközben ezt ők erősen meg kívánják gátolni. Itt érdemes elhasználni az elegendő fragment gyűjtéséből bevethető fegyverünket, amivel komoly sérüléseket okozhatunk nekik.

Powerupokból rontást hozóval nem találkoztam, mind jószándékú. Ez egy kicsit furcsa, de elfogadható lépés a készítőktől. Van természetesen olyan, ami labdát ad a rendelkezésünkre - melyeket egyszerre is ellőhetünk a nagyobb kihívás és a több pont érdekében! - van, amelyik a labdánkat hiperérzékennyé teszi a fujkálódásra, ezzel jó manőverezhetőséget ad, valamint olyan, ami egy mindenen áthatoló ágyúgolyóvá változtatja ártatlan kis golyóbisunkat.

A soundtrack kifejezetten hangulatos, bár találni pár idegesítőbb darabot, például a bossharcok alatt. Nekem kimondottan tetszik ez a kellemes, Daft Punk-os, űrös hangulat, igazán magávalragadó és néha olyan tökéletesen passzol a játék által generált hangokkal, hogy átmegy az egész egy amolyan ritmusjáték-szerűségbe amit megintcsak nagyon preferálok.

Összességében a játék tökéletesen megéri a pénzét, igazán kellemes kikapcsolódást nyújt, nagyon jól szórakozok vele még most is és az sem utolsó, hogy természetesen az online ranglétrán kívül még egy többjátékos módot is kapunk, amit otthon kettesben akárkivel kipróbálhatunk, aki kicsit is fogékony erre a műfajra. Szuper kis játékkal gazdagodtam ismét, hála a Steam áldásos rendszerének.

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.