xeLaR blogja

2014. szeptemberi PC-s összefoglaló

xeLaR | 2014.10.05. 15:37 | kategória: cikk

A szeptemberi megjelenésekkel elkezdődött a várva várt év végi játéközön. Megérkeztek a nagyobb nevek, és sokuk fogadtatása elég megosztó volt. A Sims 4 a széria leggyengébb kezdése lett a kritikusok szerint, de valószínűleg olyan négy év múlva egy kellemes játék kerekedik majd ki belőle. Már ha szereti valaki ezt a fajta játékot. A Dead Rising 3 lehet, hogy egy kellemes játék, de sok kritika érte ezt a portot, ami FPS esésekre és kifagyásokra hajlamos. Jött ki felújított Fable Anniversary, és a meglepetés az volt benne, hogy az eredetihez képest ez egy rettenetes konzolátiratnak tűnt. Bár dolgoznak a gondok kijavításán, lehet érdemesebb lenne csak az eredetivel játszani. Sajnos a Naruto Shippuden: Ultimate Ninja Storm Revolution sok újdonságot nem tud nyújtani a tavalyihoz képest, de szerencsére annyira nem kopott meg a játékmenete, hogy élvezhetetlen legyen. A legnagyobb pozitív meglepetést a hónap végén kijött Middle-earth: Shadow of Mordor, amit teljesen bekajáltak a kritikusok, pedig elvileg egy Középföldére átültetett Assassin’s Creed-Batman keverék. Szerepjátékosoknak messiásként jött a Wasteland 2, ami jó fogadtatást kapott, ezzel tovább biztosítva a cRPG-k visszatérését. Stratégiai játék is érkezett a Stronghold Crusader 2 személyében, bár elvileg kissé megosztó lett a rajongók körében. The Vanishing of Ethan Carter és a Sherlock Holmes: Crimes & Punishments az újonnan kijött kalandjátékok táborát erősítik. És még egy csomó más nagyszerű cucc jelent meg szeptemberben: a Gauntlet egy co-op akciójáték; az Endless Legend az Endless Space alkotóinak fantasy környezetbe ágyazott körökre osztott stratégiája; a Hatoful Boyfriend pedig a lehető legidiótább visual novel, ami valaha napvilágot látott.

Tehát ebben a hónapban mindenki megtalálhatta a maga kedvencét, nekem is sikerült párat kinéznem, ami felkeltette az érdeklődést. Viszont nem igazán lett volna időm velük játszani, mivel minden szabadidőmet csupán két játék töltötte ki szeptemberben. A Divinity: Original Sin elképesztő hosszú játékidővel rendelkezik, nem mintha ez egy rossz dolgot jelentene, hisz a játékmenete egész szórakoztatóra sikerült. A másik játék pedig az Ubisoft legújabb akciójátéka volt, a Watch_Dogs.



Divinity: Original Sin
Mivel a játékmenetről már az előző hónapban írtam, itt most nem mennék bele. Legyen csak annyi, hogy van annyi érdekesség a játékban, ami kitart 100 órán keresztül, és ez egy nagy szó. Ugyanis a történetről és a szereplőkről nem lehet ugyanolyan szuperlatívuszokban beszélni, mint mondjuk a harcról. Ez persze nem azt jelenti, hogy rossz, csak kevésbé érdekfeszítő. A sztori kissé elnyújtott és sablonos, de legalább olyan dolgokat mesél el, ami egy valamelyest egyedi fantasy világot épít fel a játékos számára. Bár nehéz egyediségről beszélni, amikor orkok és élőholtak rohangálnak ellenünk és egy ősi hatalom a főellenség, de maga a világnak a hangulata megkülönbözteti ezt a világot a többi átlagos fantasy környezettől. Ebben is van rengeteg sötét, undorító dolog (pl. egy szektás tábor egy vízesés mögött egy kupacban hevernek a holttestek), de ugyanakkor meglepően komolytalan is tud lenni több helyen (pl. egy macskává változó varázsló, mert szereti a macskalétet). Sajnos ez a hangulat nem teljesen működik a játék javára, hisz a komorabb pillanatok mellett ezek a komolytalan kitérők kicsit csökkenthetik a játékélményt. A szereplőkről is nagyjából ugyanezt tudnám elmondani. Sajnos kevés igazán emlékezetes karakter van benne, de nem lehet azt mondani, hogy rosszak lennének. A két felszedhető társunk sok helyen nyilvánítottak véleményt, amitől jobban megismerhettük őket, és a játék végére a személyes küldetésüket is megoldhattuk. Gondolom ugyanez vonatkozik a nem is olyan rég kijött ingyenes tartalomfrissítésben hozzáadott két új szereplőre is.

Azonban, mint azt az elején is írtam, szerencsére a briliáns játékmenet kitart legalább 100 óráig, ami lényegében kiemeli a játékot az átlagból. A sztorija pont annyira rejtélyes, hogy a játék háromnegyedéig kitartson, aztán meg már a végjáték eléréséig harcol a játékos. Bár a vége fele van pár olyan feladvány, ami miatt lehet hajat tépni, de ezek szőrszálhasogatásnak tűnnek egy ilyen hosszú játékélménynél. A Divinity: Original Sin egy innovatív játékkoncepció, aminek egy OK története van. Ugyanakkor a szerkesztő programjának köszönhetően egy még nagyon jelentőségű játékká válhat. Szerintem jövőre újból nekiugrok egy végigjátszásnak.
8/10



Watch_Dogs
Elsősorban ki kell jelentenem, hogy ez alapvetően egy jó játék, vagy legalábbis minden megvan benne, ami egy nyitott világú cucchoz kell. Van egy hosszú főszál, sok mellékküldetés, még több kisebb küldetés, minijátékok és egy jól felépített „játszótér”. A főszereplő irányítása rendben van, a vezetést meg kell szokni, a harc pedig hozza megszokott szintet, amit meg lehet spékelni a játék egyedi dolgaival. Még a grafikára sem lehet panaszom, mivel nincs olyan gépem jelenleg, amivel teljes pompájában élvezhetném a látványt. Ettől függetlenül még közepes beállításokon is teljesen rendben nézett ki.

Azonban nem igazán jött át nálam a játék. Csak játszottam és játszottam, de igazán nem találtam érdekesnek a Watch_Dogsot. Pedig anno a beharangozó videónál teljesen oda voltam érte. Semmilyenné vált úgy, hogy teljesen rendben van a játékmenete. Legalábbis számomra azután lett „rendben” a játékmenet, miután úgy egy órát szenvedtem egy egyszerű rendőrlerázós küldetésen, aminél nagyon elgondolkoztam azon, hogy érdemes-e ezzel próbálkoznom, vagy inkább hagyjam a francba ezt a szennyet. Szerencsére tovább játszottam, és most már rendesen tudom értékelni a játékmechanikát. Az a szenvedés megtanított arra, hogy ebben a játékban nem olyan egyszerű lerázni az üldözőinket, és használni kell a hacker képességeinket. Utána már nem is voltak problémáim a játékkal. Kivéve talán a Cash Run minijátékot, az rohadjon meg.

Az alapok jók, de általánosságban véve nem találtam annyira szórakoztatónak a játékot. Szerintem gáz, ha csak a zenét és az itt a piros, hol a piros játékot találtam a legélvezetesebbnek ebben a játékban. Az előbbi mondjuk ízlés kérdése, de az utóbbi szerintem nagyszerűen érzékelteti, hogy milyen mértékben fejlődött a játékipar, és nem győztem mosolyogni a minijáték alatt. Pedig a hackelés használata egy ellenfelekkel tarkított táborban eleinte nagyon szórakoztató volt, és jó érzéssel töltött el, ha észrevétlen tudtam maradni, de egy idő után nem törekedtem, hogy végiglopakodjam, mert gond nélkül le tudtam lőni őket. A harc meg olyan átlagos, hogy az nem tudott érdekelni. A mellékküldetések sem igazán érdekesek, talán a bűntények meggátolása a legjobb, de az is csak azért, mert annak köszönhetően nő a hírnevünk. A többitől meg pénzt, képesség- és tapasztalati pontot kapunk. Viszont a pénznek lényegében nincs szerepe, mert vagy csak szépítkezési dolgokat vásárolhatunk (pl. más színű ruha), aminek nincs jelentősége, vagy fegyvereket és járműveket, amit megint csak felesleges vásárolni, mert ha bizonyos dolgokat megcsinálsz, akkor a játék automatikusan a rendelkezésedre bocsátja azokat. A képességeink növelése viszont fontos, mert attól elképesztően erősre tápolhatjuk fel magunkat, de ez meg ugyancsak nem újdonság.

Ami viszont a legrosszabb, hogy a nagyobb mellékküldetéseknek lényegében semmi jelentőségük nincs, ami főleg annak köszönhető, hogy milyen ótvar lezárásokat kaptak. Talán a legrosszabb ezek közül a sorozatgyilkosos mellékküldetések, aminél holttesteket kell megtalálni, és amikor egy olyan helyet felkeres a játékos, akkor a játék hátborzongató muzsikára vált, amivel próbálna egy jó hangulatot összehozni. A probléma annyi, hogy a végső küldetés ezen a vonalon csupán egy bűnmegelőző feladat, semmi felépítés, semmi sorozatgyilkos házába való behatolás, semmi végső leszámolás egy sötét pincében, semmi. Persze, a vége ugyanaz, a főhős elkapja, de ahogyan ez a játékban lejátszódik az túl unalmas. Úgy tűnik túl sokat várok el egy olyan játéktól, ami egy elképesztő alapkoncepciót ilyen földhözragadtan mutat be. A játék egy bosszútörténetet mesél el klasszikus bűnözőkkel és egy igazságosztóval, miközben csak egy mindent behálózó gonosznak tűnő vállalat próbál mindenkit megfigyelni a háttérből. Lehet velem van a gond, de szerintem rossz történetre fókuszáltak. A főhősünk, Aiden Pierce egy unalmas sablon, aki kapott egy nagyon szomorú előtörténetet, de csak annyit, és a játék végére semmit sem fejlődik. A többiek kicsivel érdekesebbek nála, de így sem tudtam őket igazán megszeretni. Jordi Chin szórakoztatónak tűnt, de olyan minimális a szerepe, hogy akár ki is lehetett volna vágni. Clara ugyanannyira semmilyen, mint Pierce, csak még kiszámítható is, hogy merre mennek a karakterével. T-Bone meg számomra túl későn jött a játékba. Egyszerűen nem nyújtottak semmi kiemelkedőt.

És lényegében emiatt nem tudom pozitívan értékelni a Watch_Dogsot. Túl szürke az egész, túlságosan a valóságos próbál lenni. Ami rosszabb, hogy igazán innovatív dolgot nem csinál. Csak egy rendben működő játékot sikerült összehozni, életet viszont nem sikerült belé lehelni. Valószínűleg ez is az Assassin’s Creed sorsára fog jutni, a második rész valószínűleg jelentősen jobb lesz, de annál legalább az alapkoncepció teljesen újszerű volt. Emiatt nincs mentség. A Watch_Dogs egy jó játék, de élményként elég semmilyen lett.
6/10



Októberi előzetes
Októbertől indul be igazán az ünnepi szezon, úgyhogy mindenki vigyázzon, nehogy elköltse az összes új AAA-kategóriájú játékra pénzét. Rögtön a hónap elején jön az Alien: Isolation, ami az első kritikák alapján hátborzongató és frusztrálóra sikerült. Az előbbivel és The Evil Withinnel a horror kedvelői jól járnak majd, de hát kell valami Halloweenre is. Jönnek portok is a Final Fantasy XIII és a Ryse: Son of Rome képében. Lesz új Borderlands játék egy előzmény képében, habár sok fejlődést nem látok a második részhez képest (mondjuk sokat nem játszottam azzal se). Legnagyobb érdeklődéssel várom viszont a Civilization: Beyond Earth stratégiát a Firaxistól, ami remélhetőleg jó lesz. És persze jön sok más is. Alig várom, hogy kipróbálhassam őket.

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.