A 3D gyorsítók fejlődése igencsak felgyorsult az elmúlt években. A játékosokra legkorábban gondoló 3dfx már 1995-ben bemutatta Voodoo elnevezésű chipjét, melyet akkor még számos cég helyezhette kártyájára. A két évvel később megjelenő Voodoo2 esetében is így volt, és a cég továbbra is megőrizte piacvezető szerepét. A konkurenciaharc viszont éleződni kezdett, többek között az NVIDIA RIVA chipjeinek megjelenésével, de az S3 is beszállt a versenybe. Ennek következtében aztán igyekezett mindenki minél hamarabb kijönni új grafikus processzorával, mely egyszerre jó is és rossz is. Jó, mert egyre jobb kártyák kerülnek a boltokba, a régebbi kártyák ára pedig folyamatosan esik, viszont aki lépést szeretne tartani a technológia fejlődésével, az lassan félévente cserélheti a kártyáját.
A 3dfx újabb processzora 1999. tavaszára készült el. Ekkor már az STB felvásárlása miatt a 3dfx rendelkezett a saját kártyák készítéséhez szükséges gyártókapacitással, így korábbi chipjeivel ellentétben nem adta ki a processzort más gyártóknak. Ősszel megjelent a Voodoo3 3500 TV kártya is, melyre TV tuner is került, ezzel egy időben pedig az ECTS-en bemutatták a T-Buffer technológiát, melyet későbbi processzoraikban terveznek használni. Nem sokkal ezután pedig hivatalosan is bejelentették a 2000. tavaszára tervezett új processzort. Ráadásul egyszerre több kártya fog megjelenni az eredetileg Napalm néven emlegetett VSA-100 grafikus processzorral szerelve. Összesen 4 típus kerül majd a boltokba, a Voodoo4 4500 (PCI és AGP változatban), a Voodoo5 5000 (PCI), a Voodoo5 5500 (AGP) és a Voodoo5 6000 (AGP). A Voodoo4 kártyán egy, a Vooodo5 5000 és 5500 kártyákon kettő, a 6000-es típuson pedig négy processzor lesz.
Az eddigi Voodoo chipek architektúráját használó, 128 bites VSA-100 chip tartalmazza a szeptemberben bejelentett T-Buffer technológiát, mely különféle speciális effekteket valósít meg (ld. később), az FXT1 textúra-tömörítő eljárást, valamint hardware-esen képes valós idejű, teljes színterű élsimításra (anti-aliasing). Végre belátta a 3dfx, hogy szükség van a 32 bites renderelésre, így az új chip már ezt is támogatja. Újdonság még a Voodoo3 processzorához képest a 32 bites, 2048*2048 pixel méretű textúrák kezelése, a 8 bites stencil-puffer, a 24 bites Z és W puffer, az AGP 4x támogatás és a 64 MB-os képpuffer lehetősége. A VSA-100 chipből SLI (scan-line interleave) technológiával egyszerre többet is lehet használni, ez a Voodoo5-ös kártyákon lesz kihasználva. Az SLI módra amúgy a Voodoo2 esetében volt először lehetőség. Ekkor két Voodoo2-est helyezve a gépbe az egyik a páros, másik a páratlan sorok adatait számolta, így megkétszerezve a sebességet. A Voodoo5 kártyákon lévő kettő vagy négy VSA-100 processzor teszi lehetővé a T-Buffer technológiával megvalósított effekteket és a teljes színterű élsimítást, tehát azokat a Voodoo4-esben nem lehet megtalálni. A kártyák 350 MHz-es RAMDAC-ja egyébként akár 2048*1536-os felbontást is lehetővé tesz 85 Hz-es képfrissítési frekvencia mellett.
Az egyes kártyák eltérő paramétereit a következő tábla mutatja:
| Kártya | VSA-100 chipek száma | Memória | Színezési sebesség (millió pixel/mp) |
| Voodoo4 4500 | 1 | 32 MB | 333-367 |
| Voodoo5 5000 | 2 | 32 MB | 667-733 |
| Voodoo5 5500 | 2 | 64 MB | 667-733 |
| Voodoo5 6000 | 4 | 128 MB | 1320-1470 |
A T-Buffer technológia tehát elsősorban az animációk élethűségén javítanak, játékok közben nem mindegyiknek van értelme. Egy 3D akciójátékban például semmi haszna nincs a Depth of Field effektnek, hiszen a gép nem tudhatja, hogy a játékos éppen melyik részét nézi a képnek. Az élsimítás viszont mindenképpen szebb grafikát eredményez.
A VSA-100 chipben található textúra-tömörítés az akár 2048*2048 pixel méretű textúrák miatt nagy szerepet kap, mivel minél több textúrának kell beleférnie a memóriába. Az FXT1 tömörítő algoritmus veszteséges ugyan, de úgy tervezték meg, hogy minél jobb minőségű legyen az eredmény. Az eljárás 4*4-es vagy 4*8-as blokkokra osztja a textúrákat, és ezeken belül többféle tömörítési eljárást végez el. Az eredmények közül mindegyik blokkra a legjobb minőséget eredményező tömörítést fogja alkalmazni. Az algoritmus nagyjából nyolcadára tömöríti így a textúrákat.
A 3dfx új chipje a tervek szerint 2000. tavaszára lesz készen, a kártyák pedig ha minden igaz, nagyjából egy időben fognak megjelenni. Kérdés persze, hogy a legnagyobb rivális NVIDIA hol fog akkor tartani saját fejlesztéseivel. Mivel nemrég jelent meg a GeForce 256, így az NVIDIA nem valószínű, hogy már akkorra kihozza új chipjét, az NV15-öt. A 3dfx-nek tehát úgy néz ki, minden esélye megvan, hogy tavasszal az övé legyen az akkor leggyorsabb 3D kártya.
