Ha tömören szeretném bemutatni a Master of Atlantist, akkor csupán annyit kellene mondanom, hogy a Zeus: Master of Olympus játék kiegészítő korongjáról van szó, amely egy különleges helyszínnel, extra épületekkel és új karakterekkel teszi még élvezetesebbé az eredeti játékot.
Az alapszituáció a játék nevéből könnyen kitalálható: feladatunk nem más, mint a misztikus elveszett kontinens, Atlantisz felépítése. A történet persze ennél egy kicsit színesebb, teletűzdelve a görög mitológia istenségeivel és hőseivel, amit érdemes végighallgatni az egyes pályák előtt és után, ugyanis narrátorunk különösen élvezetes, kimondottan "görögös" stílusban adja elő.
De most lássuk a részleteket is. A játék alapkoncepció semmit sem változott a Zeushoz képest, vagyis ugyanazon lehetőségek állnak fent a városunk felépítésében, továbbá a környezetünkben lévő városállamokkal is ugyanolyan módon tarthatjuk a kapcsolatot. Összességében hat új küldetés áll rendelkezésünkre, amelyek szokás szerint néhány anyavárosi, és egy-két kolóniaépítő küldetésből állnak. Ezek nagy része az új helyszínen játszódik, vagyis a mai Európától nyugatra elterülő (azóta elveszett) kontinensen, de van olyan is, amely az eredeti görögországi vidékre invitál vissza minket. Ez utóbbiak azonban semmi újdonságot nem tartalmaznak, ezért most inkább csak Atlantiszra és környékére koncentrálunk.
Az első legszembetűnőbb újdonság a különleges helyszín, amit talán körcikkelyekből lehet jól elképzelni. Ez lesz természetesen a misztikus Atlantisz központja, amelynek felépítése a mi feladatunk. Az adott helyszín persze nagyban meghatározza a követendő koncepciót, hiszen a felszabdalt pályán könnyen elfogyhatnak a nagyobb, beépíthető helyek, ami után viszont ezeken a körcikkelyeken kell kialakítani a lakosság minden igényét kielégítő feltételeket, ami nem is olyan könnyű feladat. Ez főleg abból következik, hogy ha egy ilyen keskenyebb földsávon felhúzunk egy főutcát, akkor az arról nyíló mellékutcákba már csak ritkábban látogatnak be az egyes szolgáltatók, és így ott nem építenek nagy házakat az emberek. Ez ellen talán úgy lehet a legjobban védekezni, ha a főutca mellé teszünk lakóhelyeket, a mellékutcák végeibe meg az egyes szolgáltatók épületeit. Ettől eltekintve nagyon jók a környék adottságai, hiszen elég nagy termőterület áll rendelkezésünkre, amin rengeteg mindent termeszthetünk, és ásványkincsekben is meglehetősen gazdag a vidék.
A tovább újdonságokat tekintsük át az egyes épületcsoportok szerint! A betelepülők épületeinél csak annyi a változás, hogy a házak teteje nem piros, hanem zöld, ez pedig nyilván csak a látványt érinti. Ugyanúgy kétféle háztípusnak jelölhetünk ki a helyet – a köznépnek és a nemeseknek.
A földműveléshez kapcsolódó fülnél már több új épülettípussal találkozhatunk. Az egyik a narancsültetvények mellé építhető munkások épülete, a másik pedig a hentes munkahelye. Ez utóbbi a legelőkről hozza be a szarvasmarhát (úgy látszik akkoriban még nem kellett tartani a kergemarhakórtól), amelyeket a birkákhoz hasonló módon telepíthetünk.
Az ipari résznél főleg az új nyersanyagok miatt találkozhatunk új épülettípusokkal. Az egyik ilyen az atlantiszi különleges fémet feldolgozó finomító, amit aztán a hadihajókon vagy bizonyos épületeknél tudunk tovább hasznosítani. A másik új nyersanyag a fekete márvány, amelyet a közönséges márványhoz nagyon hasonló épületből kiinduló munkások termelnek ki.
A kereskedelemnél csak a nemesek számára építhető piac esetében felállítható harci-szekér kereskedő jelent új színfoltot. A nemesek ugyanis már nem egyszerűen lovakat igényelnek utolsóként, hanem harci szekereket, amelyeket külön erre a célra szentelt épületben gyártanak fából és "lóból".
A következő újdonság az adminisztrációs fülnél található, ez pedig a lóverseny-pálya. Magát a pályát 3x3-as elemekből rakhatjuk össze, így a teljes kör bizony elég sok területet foglal el. A versenyhez természetesen szintén lovakra van szükség, de az oda látogató nézők a mi kasszánkat is növelik.
A következő fülnél a kulturális épületeket találhatjuk. Ez az a rész, ami csak újdonságokat tartalmaz. A rendelkezésünkre álló épületek közt van ugyanis a könyvtár (ez nem a régi), az asztrológusok csillagvizsgálója és egyeteme, a feltalálók laboratóriuma és műhelye, végül pedig egy múzeum. Funkciójuk azonban nem változott: a lakosság bármely kettőt, a nemesek mindegyiket igénylik.
Az isteneknek építhető szentélyek közt is sok eddig nem látottal találkozhatunk, ugyanis két új mitologikus szereplő került bele a játékba. Ők Hera, aki sok naranccsal áldja meg raktárainkat, és megvéd Zeus haragjától, valamint Atlas, aki a kőfejtők munkáját gyorsítja fel, és a nagyobb építkezések ütemére van áldásos hatással. De természetesen vannak új hősök is a játékban, akik eddig nem látott szörnyeket képesek leküzdeni. A szentélyek közül érdemes kiemelni Atlantisz fő istenségének, Poseidonnak a szentélyét, ez ugyanis méreteinél fogva rengeteg nyersanyagot igényel.
A harci eszközök fülénél megjelenő új épülettípus a már említett harci-szekér készítők műhelye. Viszont elég nagy változás következett be a hadseregünk életében, a köznép soraiból ugyanis nem kőhajigálók, hanem nyilasok kerülnek ki, a nemesek pedig lándzsásokat és harci szekereket küldenek a csatákba. Továbbfejlesztésre került a csatahajó is, ami a különleges atlantiszi fémnek köszönhetően még pusztítóbbá vált. A csaták irányítása viszont semmit nem változott, illetve talán csak annyit, hogy a kivezényelt egységek nem kezdik el maguktól ütni az ellent.
A településünk szépítésére használható tereptárgyak közt is megtalálható minden eddig megszokott, de a lista ezen a helyen bővült a legtöbbel: kezdve a madáritatótól a delfin-szobron át egészen a fürdőig, de még lehetne tovább sorolni. Továbbá lehetőségünk van különleges piramisok (azért nem egy az egyben az egyiptomi építmények megfelelői) és mitologikus épületek építésére is, amelyek az atlantiszi építészek különleges képességeit bizonyítják, rendeltetésük pedig gyakran az isteneknek való kedveskedés – ezekhez az építményekhez általában szintén szükség van a különleges atlantiszi fémre, illetve fekete márványra.
Összefoglalásul tehát elmondható, hogy akinek tetszett a Zeus, az mindenképpen szerezze be hozzá ezt a kiegészítést, mert ezzel tovább bővült a város fejlesztésére fordítható eszközök száma. Bár még mindig ugyanabban az Impression Games stílusban kell városokat építgetnünk, mint a Caesar III-óta, de a Poseidonban valóban rengeteg lehetőség szerint tehetjük egyedivé településeinket, és a saját városunkon kívül a többivel való kapcsolattartás is a kellemesen összetett szintet üti meg. Ráadásul a mellékelt pályaszerkesztővel a saját ízlésünknek megfelelő környezetet állíthatunk össze.
