A PC Dome oldalain már régebben is foglalkoztunk „letűnt korok” számítógépes zenéivel, azaz olyan CD-kkel, melyek egy-egy régi (esetünkben főleg C64-es) géptípuson íródott zenei anyag feldolgozásával foglalkoznak. Nem is lesz másként most sem, hiszen minden évben szép számmal jelennek meg ilyen jellegű anyagok. A legjobbak ismertetésétől igyekszünk benneteket sem kímélni.
Talán nem meglepő, hogy a Remix64 V2 – mint ahogy a nevéből is asszociálhatunk – Commodore 64-es játékok zenéinek újrafeldolgozását tűzte ki céljául. Meggyőződésem, hogy soha annyi zseniális szerzemény nem látott napvilágot számítógépes platformokon, mint a „jó öregen”. Nem csoda hát, hogyha ennek a géptípusnak a szerzeményei ihlették meg a legtöbbeket arra, hogy a 3 csatornás kis SID chipből kiszabadítsák a zenét oly módon, hogy az mindenki számára élvezetes lehessen. A most röviden bemutatásra kerülő CD producere – ahogy a Back in Time-nál Chris Abbott – ez esetben Neil Carr aki, nyugodtan mondhatjuk, nemzetközi produkcióvá emelte a Remix64 V2-t: a korongon angol, dán, svéd, olasz és német átiratok találhatók, minden egyes szám más ember feldolgozása. A remixek közül – gondolom főleg lehetőség szerint – találhatók zenekari és szintetizátoros változatok egyaránt. Le kell szögeznem – mindazok mellett, hogy jó pár feldolgozást hallottam –, hogy a zenekari átiratok egy része (különösképpen Gianluca Verrengia átirataira gondolok) a legjobbak közé tartoznak. Kuriózumnak számít, hogy az ismert zeneszerző Thomas Detert (nevéhez fűződik többek között az Eskimo Games, Green Beret Loader, P.P. Hammer) más zeneszerzők számainak feldolgozásain túlmenően a Tales of Boon esetében saját kompozíciójának átiratát készítette el a fent nevezett olasz úriemberrel. Az eredmény magáért beszél.
Érdekes sajátossága a CD-nek a vokális számokon túl (bár ez azért manapság már annyira nem újdonság) azok a feldolgozások, melyek csak kissé hasonlítanak az eredeti alkotáshoz (pl. Rubicon) vagy az adott esetben több, azonos játékhoz tartozó számból „összeollózva” lettek újrakomponálva (pl. Times of Lore). A CD füzetben minden számnál olvasható az alcím, az eredeti zeneszerző, a feldolgozó és a zenészek neve (ha vannak), a honlap címe, valamint a számmal kapcsolatosan egy-egy néhány soros kis epigramma. Lássuk hát a számokat sorrendben (számcím, eredeti zeneszerző, alcím, valamint a feldolgozó neve):
- Blood Valley (Ben Daglish) – Trapped in Oblivion – Larsec
- Spellbound (Rob Hubbard) – Into Eternity – Thomas Detert
- Great Giana Sisters (Chris Hülsbeck) – Relive your Past – Rafael Dyll
- Tales of Boon (Thomas Detert) – Nowhere to Run – Thomas Detert
- Parallax (Martin Galway) – The Dark Waltz – Markus Holler
- Times of Lore (Martin Galway) – The Gathering - Glyn R. Brown
- Stormlord (Johannes Bjerregaard) – The Dawn of Fate – Markus Schneider
- Ironlord (Jeroen Tel) – Ancestors – Jan Morgenstern
- Way of the Exploding Fist 2 (Neil Berennan) - Mountains of Sorrow – Markus Holler
- Butcher Hill (Ben Daglish) – Campaign of Honour – Markus Schneider
- Thantaos (Julian Breeze) – Sorrows of Victory – Markus Schneider
- Armageddon Man (David Whittaker) – African Dawn – Jan Morgenstern
- Barbarian (Richard Joseph) – For Power and Glory – Carl Larsson
- Shades (Chris Hülsbeck) – Love’s End – Thomas Detert
- Rubicon (Reyn Ouwehand) – Exhale – Gianluca Verrengia
Az első szám, a Blood Walley nemcsak címével, de hangulatával, és az elején hallható elkeseredett segítségkéréssel („Help me!”, „Is someone there?”, stb.) is „kellemes” alaphangulatot ad. Vészjóslóan kopogó dobgépek, erőteljes basszusok és hangeffektek tarkítják a hátteret, melyhez némi narráció párosul, amiből megtudhatjuk, mitől is olyan véres az a völgy. A Spellbound sem emeli a hangulatunkat az egekbe szimfonikus, női kórussal, akusztikus gitárral és zongorával kísért remekbeszabott kompozíciójával. Rob Hubbard zseniális 1986-os szerzeménye kissé átírva hallható. Én úgy érzem, hogy az eredetihez képest kissé komorabb lett ez az átdolgozás. Az eredeti némileg dinamikusabb, de ezt nem hibaként rovom fel. A Great Giana Sisters zenéje sem az a játékra jellemző vidám, pattogós, sokkal inkább egy kissé uncsi, andalító szerelemes dalhoz hasonlít, amit gyönyörű női vokál kísér. Egyébként a hangok „felhasználásának” egyik legszebb példája ez a szám. Az állóvízbe némi dinamikát hoz a Tales of Boom, Thomas Detert nem túl ismert késői (1993-as) kompozíciója. Gitárszólóra épülő hamisítatlan rockzene, melyben minden hangszer megtalálható, ami egy jó kis rockos számhoz szükséges. Igazán kitűnő átirat! Úgyszintén kitűnő a lírai hegedűvel kísért Parallax. A Times of Lore jó példa a CD „szabadelvűségére”. Noha eddig is láttuk, hogy az átiratok nem „sorhű” átiratokként jelennek meg, a ToL esetében egyfajta „medley”-t (azaz válogatást) kapunk, mely a 11. és a 7. számok részletein kívül zseniális egyedi invenciókat is tartalmaz. Lírai-heroikus fúvósokkal tarkított szimfonikus hangzása leginkább a Mátyás király meséihez hasonlatos. Nekem nagyon tetszett, a CD egyik legszebb darabja.
A Stormlord zenéje szinte már-már a klasszikus zene világába kalauzol bennünket, de nem túl meghatározó szám a CD-n. Nagyon élveztem viszont az Iron Lord feldolgozását. Noha a szám nagy részét már korábban számos esetben feldolgozták valódi hangszerekkel illetve kórussal – hiszen jelentős hányada a Pase el Agua ma Julieta Dama ismeretlen 15. sz.-i spanyol zeneszerző műve – az átirat tartalmaz részleteket Jeroen Tell hozzáfűzött szerzeményéből, melyet sikerült döccenőmentesen hozzáfűzni az eredeti kompozícióhoz. A Fist 2 zenéje szintén nagy kedvencem. Neil Brennan 1986-os szerzeménye már jó pár feldolgozáson átment, de azt hiszem, a CD-n szereplő, furulyával és csodás női vokállal kísért darab az egyik legjobb ezek közül, és nem véletlenül a korong egyik gyöngyszeme. Szintén heroikus kompozíció a filmzenének is simán beillő szimfonikus Butcher Hill. Bár az eredetihez képest ez is kissé visszafogott, úgy érzem, hogy ez nem befolyásolta a számot negatívan. Nekem inkább ez tetszik. Nagyon szép, de már megint szomorkás feldolgozás a Thanatos zongorával, szimfonikusan kísért zenéje. A hangulat ívét nem emeli a furulyás Armageddon Man sem, bár ebben a kopogós, néhol vokállal és rézfúvósokkal (persze ez is sampler) tarkított szerzeményben személy szerint igen kellemesen csalódtam. Nagyon szép! Barbarian. Hát igen, talán a legismertebb játék az összes közül, és az egyik legjobb átirata a CD-nek. Valahogy úgy voltam vele, hogy miután végighallgattam, egy szó jutott eszembe. Ez pedig az „igen”. Noha itt-ott talán több dinamikát is elviselt volna, én úgy érzem, hogy Carl Larsson tökéletesen ráérzett a feelingre. Néhol már-már A gyűrűk ura filmzenéje jut az eszünkbe. Sejtelmes üstdob kopog a háttérben szinte szívdobogás-szerűen, közben hegedű, klarinét és rézfúvósok adják azt a dinamikai alapot melyhez kitűnően, „barbár” módon párosul a csörgődob éles ritmikája. Egyszerűen zseniális! És zseniális a Shades gyönyörűen szomorkás (hiszen az alcím értelmében a szerelem elmúlásáról van szó) kompozíciója is, mely kivételesen nem szimfonikus feldolgozás, sokkal inkább egy amolyan Jean Michelle Jarre-os. És nem szimfonikus a záró darab, a Rubicon végének zenéje sem, noha – már megszokhattuk – erősen „leszomorítva” került a korongra. Ettől függetlenül a CD legszebb száma ez a közel 3 és fél perces gyöngyszem. És nem csak azért, mert valódi hangszerek szólnak benne.
Noha a számok zöme, mint látható, igazán nagy nevekhez köthető, a CD érzésem szerint egy kicsit sötétre sikerült. Igazándiból kettős érzésem van: egyfelől vannak egészen zseniális átiratok, másfelől meg ez a melankolikusság... szóval egy picit egysíkúvá teszi az albumot szerény meglátásom szerint (az alcímek is ilyenek: Sorrows of Victory, Mountains of Sorrow, Dark Waltz, The Dawn of Fate stb.). Ezt nemcsak a komor (zömében szimfonikus) hangzás és a számok szelekciója teszi, de nem tettek mindig jót – legalábbis ilyen környezetben nem – az alapvetően vidám számok melankolikussá történő átkomponálásai sem. Persze az alapvetően nem baj, ha sötét egy album, de azért én elviseltem volna egy kis változatosságot, némi játékosságot. Ettől függetlenül a korong komoly előrelépés a Commodore 64 zenei világának megismertetéséhez: színvonalas, bizonyos esetekben professzionális feldolgozásokról van szó. Bővebb infó, letölthető zenei minták itt találhatóak: www.mbdrecords.com.
