Modern korba léptünk, ahol játszva élhetünk társasági életet (Second Life), barangolhatunk és küzdhetünk meg egymással egy hatalmas fantasy világban (World of Warcraft, Guild Wars), vagy éppen kitartóan kutathatjuk az erő jelenlétét önmagunkban (Star Wars Galaxies). Az MMO kategória tehát hatalmasat robbant a 21. században, azonban furcsa módon ez leginkább a szerepjátékok műfaját érintette, míg a többjátékos módot megteremtő belső nézetes akciók gyakorlatilag kimaradtak a nagy buliból. Nem ugyanaz ugyanis egy Counter-Strike serveren 19 másikkal hadakozni, illetve több tízezer játékostárssal egyetemben valamely birodalomért küzdeni. Persze néhány kivétel azért akad, de az első igazi klasszikus MMO akciójátéknak valószínűleg a Huxley fog számítani.

A koreai Webzen csapata gőzerővel dolgozik a projekten, amelynek alapsztorija egy közkedvelt utópiára támaszkodik. A közeljövőben az óvatlan emberiség nukleáris csapással vet véget a hagyományos földi életformának, amelyet radikális klímaváltozás, ezáltal káosz és anarchia követ. A kontinensek, területek elszigetelődnek egymástól, a túlélők egy része pedig óhatatlanul mutálódni kezd a sugárzás miatt, és létrejön a két faj felállás... amely nem ígér túl sok jót. A Sapiens és az Alternative csoport pedig hamarosan harcba kezd egymással, egy új energiaforrásért, amelynek a Lunarites nevet adja felfedezője, Huxley professzor, s amely létkérdés mindkét frakció számára. Mindezt bonyolítja, hogy a hibridek (nem játszható frakció) is le-lecsapnak időnként, érzékeny veszteséget okozva a szövetségeknek. És itt kapcsolódik be a kedves, jövendőbeli játékos a történetbe – valamelyik oldalon.
Hasonlóan az MMORPG-khez itt is hatalmas virtuális városok várják az embereket (és nem embereket), de mindkét fajnak készítenek egy központi települést: Eska az Alternative-ok pihenőhelye, míg Nostalonia a sugárzást el nem szenvedő Sapienseket várja otthonként. Ezen két városban nem lehet harcolni, itt mindenki nyugodtan kipihenheti magát, üzletelhet, vagy épp szőheti intrikáit tovább.

Persze ahhoz, hogy ide eljussunk, először egy karakterre lesz szükségünk, amelyet igen részletesen alkothatunk meg kinézet szempontjából, elkerülve azt, hogy minden második utcán egy tökéletes klónunk flangálására figyeljünk fel. Miután ezzel elkészültünk, kapunk egy apartman szobát, és kezdetét veszik küldetéseink.
Küldetések, hiszen itt sem csak a szövetségek egymás elleni harcával tengethetjük mindennapjainkat, hanem questeket kereshetünk és hajthatunk végre. Tekintve, hogy nem hagyományos FPS-ről beszélünk, így képességeink folyamatosan nőnek a megszerezett tapasztalat függvényében, és minden tizedik szint után lehetőségünk adódik új speciális képességekre szert tenni. (No és persze a pénzszerzés sem lebecsülendő tényezője a kalandozásnak.)

Joggal felmerülhet a kérdés, hogy vajon hogyan fogják megoldani a készítők a lag és a magas pingek elkerülését, mert míg egy szerepjátéknál ez nem mindig életbevágó, addig egy lövöldözős programnál teljes mértékben élvezhetetlenné teszi az akciókat. Pláne, hogy a Huxley az Unreal 3 motorját használja fel, ezzel gyakorlatilag igazi újgenerációs grafikát hozva létre. Nos, a megoldás meglehetősen egyszerű, egyszerre maximum 120 ember küzdhet meg egymással (oldalanként 60), ami ugyan nem rettenetesen nagy szám, de azért a hagyományos multi FPS-ek limitjét így is bőven felülmúlja. Arról nem is beszélve, hogy nem csak egy szál puskával a kezünkben küzdhetünk ám: az igazán nagy összecsapásokban speciális járműveket is bevethetünk, mint például a felfegyverzett, futurisztikus tankokat, dzsipeket, motorbicikliket, és repülő, de a mai vadászgépekre már egyáltalán nem hasonlító légi halálosztókat is. Visszatérve a hagyományos fegyverekre: még túl sokat nem lehet tudni a választékról, de annyi biztos, hogy lesz karabély és annak távcsöves változata is, no meg valószínűleg ezeket meg is lehet majd buherálni, amivel kellően egyedi és erős darabok kerülhetnek a felek kezébe.
Nem hinném, hogy különösebb kommentárt kéne írnom előzetesünk végére, hiszen akik számára az FPS a nyerő, azok jó része már izzadva várja a megjelenést, ami sajnos még mindig elég bizonytalan: elviekben 2007 második fele PC-re és Xbox360-ra, de majd meglátjuk. Végezetül a leírtak megerősítése végett tessék szépen végigböngészni galériánkban a Huxley képeit, mert azokon látszik csak igazán, hogy nem egy jellegtelen, szürke alkotásról van szó.