Két évvel ezelőtt jelent meg a Monolith horrorisztikus FPS játéka, a F.E.A.R., melyhez 2006-ban a fejlesztő és kiadó szakítása után a Timegate Studios készítette az első kiegészítőt, Extraction Point címmel. Miközben az eredeti fejlesztőcsapat Project Origin címmel dolgozik a F.E.A.R. folytatásán, a név jogait birtokló Vivendi nem hagyja veszni a sikeres sorozatot. Ennek eredményeként a Timegate újabb résszel készült el, és nemrég megjelent a második, ezúttal önállóan futó küldetéslemez is, mely a Perseus Mandate alcímet kapta.
A új kiegésztő elég jól sikerült, bár meg kell mondanom, hogy a nehézségi foka elriasztó lehet a kezdőknek. Mindkét korábbi F.E.A.R játékot végigjátszottam még a legmagasabb nehézségi fokozaton is, itt meg épphogy sikerült megnyernem a második legkönnyebben. Ettől eltekintve az akciódús cselekmény a nagyon ütős új fegyverekkel magával ragadja az embert. Ezek közül kiemelném a Lightning Arcot és a VES-Advanced Rifle-t, amelyekkel leszedheted akár az Armacham Security, akár a Replica katonáit. Végülis keresztül lőheted a fejüket egy sima AT-14 pisztollyal is (az abszolút kedvencem az egész játékban, és a Perseus Mandate-ben sokkal gyakrabban ráakadtam, mint az előző részekben, hurrá!), de akár a falhoz is szegezheted az ellen fejét a klasszikus 10 mm-es HV Penetratorrel. Alternatív megoldás lehet még az ellenség cseppfolyósítása a Type-7 Particle fegyverrel. :-) A játék folyása rendkívül kapkodó és néha elképesztően gyors is. A gyorsabb és erősebb ellenfelek ellen érdemes előhívni a repertoárból az eredeti F.E.A.R.-ben bevezetett "klasszikus" időlassítási technikát, ilyenkor ugye a játék szemszögéből nézve emberfeletti reflexekkel rendelkezünk. Az idő szinte mézszerűen vontatottan csordogál, de a játékos ugyanolyan gyorsan célozhat, mint normál esetben. Ennek ellensúlyozására viszont a golyók útja és a játékos mozgása is (szinkronban a játék többi részének sebességével) vonatottá válik.
Az első F.E.A.R. játékban a rejtélyes Point Mant irányítottad, és a játék legnagyobb része az Armacham és Paxton Fettel, valamint az ő Replica harcosai körül bonyolódott. A játék folyamán Fettel és az Armacham sok titkáról fellibbent a fátyol, még saját magadról is kiderült egy és más. A Perseus Mandate gyakorlatilag ugyanazt a történetet meséli el, mint az előző két rész, de egy teljesen más nézőpontból. Egy második vonalbeli F.E.A.R. csapat őrmestereként, teljesen kezdőként azt a feladatot kapod, hogy nyomozd ki, mi az a Perseus projekt, amit az Armacham titkos bugyraiban készítenek elő. (Innen kapta a nevét a kiegészítő.) Elsőre úgy tűnhet, hogy itt is a Replica és az Armacham erők az ellenség, ahogy azt az előző két részben megszoktuk, és semmi olyasmit nem kapunk majd, ami nem volt az előző részekben. De abban a pillanatban, amikor belépsz az első Armacham intézetbe, új kihívással kerülsz szembe. Ez az új ellenség erősebb, mint a szokásos Replica csapat és egyúttal jobban kiképzett is. Ha figyelmesen követed az eseményeket, a játék folyamán kiderül, hogy ezek a csapatok az eredeti F.E.A.R játék bevezető mozijában is látott titokzatos "szenátort" szolgálják, aki Genevieve Aristide-del, az Armacham főnökével beszélget a F.E.A.R elején. Az új Replica katonákat a legújabb VES-Advanced Rifle-lal szerelték fel, ami valójában egy lassú tüzelésű G2A2 Assault Rifle, egyszerűen más színű lövedékekkel és egy újabb típusú mesterlövész teleszkóppal, amelyik még némi fényt is biztosít, ha a környezet túl sötét lenne. Végül itt is megtapasztalhatod azt a nagy robbanást, ami az első játék végét jelentette, de itt egészen más nézőpontból tekintve. Ugyanúgy, ahogy az Extraction Pointban, a Replica katonák reaktiválódtak, most a már említett újabb fajták is reaktiválódnak valamilyen földöntúli képességekkel rendelkező lények által, és óriási csapatokban szaladgálnak körülötted, ami érthető módon kissé idegesítő, így nem csoda, hogy a játékos olyan eltökélten irtja őket végig a játék folyamán. :-)
Számomra a kiegészítő legjobb ötletét a bónusz küldetések jelentették. Ezekben két AT-14 pisztollyal indulsz neki, és semmi más nincs nálad. Három pályán kell végigharcolnod így magad. Ez alapvetően egy kiváló lehetőség arra, hogy a játékot gyakorold mindenféle történet vagy online elhalálozások nélkül. (Bár ez utóbbit nem sűrűn követem el, ugyanis a legtöbb esetben inkább én vagyok az, aki a többieket online legyilkolászom. :-)
Amikor a játék megjelent, a grafikája kiemelkedő volt, és még az első kiegészítő megjelenésére is több mint elegendő tartalék maradt a grafikus motorban. De most itt állunk két évvel az eredeti játék kiadása után, és a grafika egy cseppet sem fejlődött, ami eléggé kiábrándító. Mondjuk ki kereken: ha valaki a Perseus Mandate megvásárlására adja a fejét, azt nem a lélegzetelállító grafika miatt teszi, hanem azért, mert vagy a korábbi F.E.A.R. játékok nagy rajongója és ez is kell a gyűjteménybe, vagy egyszerűen lövöldözős akció játék fan, akinek mindig újabb és újabb játék kell a műfajból.
A játék hangok tekintetében jórészt megőrizte az eredeti játékban hallottakat, de a zene kellemes csalódást okozott az előző részekhez képest. Míg az eredeti és az első kiegészítő zenéje azért volt csupán, hogy elmélyítse a félelmetes légkört, a Perseus Mandate zenéje az akciódús játékmenet tökéletes kiegészítője. Csata közben, vagy amikor megközelítjük az ellenséget, az új zene hallatán mindenki tudja, mire számíthat az adott helyen és időben.
Összefoglalva, a Perseus Mandate elsősorban az FPS-fanatikusoknak és/vagy hűséges F.E.A.R. rajongóknak készült. A zene kiváló és a játékmenet is fejlődött valamit az új ellenséggel és persze az új fegyverekkel is, amelyekkel szépen lehet irtani őket. Sajnos az eredeti játékban elég gyakori félelmetes események itt szinte teljesen hiányoznak, mindössze egyszer voltam cidris helyzetben. A játék extrém nehézségi foka ellenére azoknak tudom ajánlani a magyar felirattal boltokba került játékot, akit leköt egy kis akciódús gyilkolászás.