Bizonyára senki se örülne annak, ha számítógépe, vagy más nagyértékű elektronikai berendezése – mint például egy hi-fi-torony vagy egy tévé – egy vihar során, egy villámcsapás hatására egyszerűen tönkremenne. Márpedig ez egy ténylegesen fennálló veszély, melynek minden felhasználó ki van téve. De hogy pontosan mitől és hogyan is kell védeni számítógépünket és más eszközeinket, arról egy szakértőt, Szarka Attilát, az APC rendszermérnökét kérdeztük.
Kezdjük egy kis technikai magyarázattal: mire is szolgál a túlfeszültségvédő?
Egy túlfeszültség-védelmi megoldás célja, hogy a védendő berendezések bemenetein (nem csak a tápellátás oldaláról) megjelenő, a névleges értéknél magasabb feszültség ellen védelmet nyújtson, és az esetleges károkat minimalizálja. Kár ugyanis még védelem esetén is előfordulhat: például maga a védelmi berendezés megy tönkre (és nem a védett berendezés).
Ezt elkerülendő egy teljes körű túlfeszültség-védelmi rendszer több védelmi szintből áll, a villámhárítótól a fedővédelmen át a finom-védelemig. A szünetmentes áramforrásokban található, illetve a hálózati aljzatokba csatlakoztatható védelmi megoldások a finom-védelem körébe tartoznak. Bár a leggyakrabban előforduló kockázati tényezők ellen meg tudnak védeni, teljes körű védelmet csak többlépcsős túlfeszültség-védelmi rendszerrel együtt nyújtanak.
Minden egyes villámcsapás eredményez túlfeszültséget a hálózatban, vagy sem? Van erre valamiféle "szabály"?
Igen. A fizika szabályai érvényesek ebben az esetben is. Egy villámcsapásnak vannak közvetlen és közvetett hatásai. Közvetlen hatás, amikor egy villám belecsap például egy házba, és a villámáram óriási energiatartalma közvetlenül okoz károkat, például tüzet. Közvetett hatásról beszélhetünk, amikor a villámáram a közelben lévő vezető anyagokban (ilyenek a villanyvezetékek, a tápkábelek, a telefon- és hálózati kábelek stb.) jelenik meg túlfeszültség-impulzus. Éppen ezért nemcsak a felhő-föld, de a sokkal gyakoribb felhő-felhő villámok (amelyeket nem látunk, csak hallunk) is jelentős károkat okozhatnak az érzékeny berendezésekben.
Mekkora az a feszültségeltérés, amely károsodást eredményezhet?
Ez változó, függ a készülék érzékenységétől, és attól, hogy melyik bemenetről beszélünk. Ha a számítógépekben általában alkalmazott kapcsolóüzemű tápegységekre gondolunk, akkor a szabvány szerint ezeknek minimum 200%-os névleges feszültséget ki kell bírniuk. A hálózati kártyák, modemek azonban jóval alacsonyabb feszültségszinteken dolgoznak, kisebb feszültség és kisebb energiamennyiség is károsíthatja ezeket. Egy villámcsapás másodlagos hatásaként megjelenő feszültségimpulzus egy vezetékben akár pár ezer voltos is lehet.
Milyen eszközöket kell vagy érdemes védeni? Van esetleg olyan eszköz, ami érzékenyebb a túlfeszültségre?
Minden értékes elektronikai berendezést érdemes védelemmel ellátni. Nemcsak a számítógépek, hanem a hi-fi- és videoberendezések, házimozik is károsodhatnak. Ráadásul az alacsony feszültségszintű bemenetek (mint az antenna vagy adat csatlakozási pontok) értelemszerűen érzékenyebbek, és alacsonyabb feszültségszinten is károsodhatnak, mint a tápegységek. Minden olyan berendezést érdemes védeni, amelyek értékesek, értékes adatokat tárolnak, vagy olyan szolgáltatást nyújtanak, amelynek leállása kárt okozhat. Egy lakásban ilyenek a TV, házimozi, hi-fi berendezések, számítástechnikai eszközök stb.
Milyen formában kaphatóak ilyen védelmi termékek?
A nagyobb gyártók, mint például az APC szünetmentes áramforrásainak szinte mindegyike rendelkezik túlfeszültség-védelemmel. Ezek nagy része ráadásul nemcsak a tápellátást, de a telefon-, antenna- illetve hálózati csatlakozásokat is védi. A védelmi megoldások emellett számos formában elérhetőek, az egyszerű konnektor védelemtől a kombinált, hosszabbítóval egybeépített elosztóig (ilyen például az APC Surge Arrest), amelyek – a UPS-ekhez hasonlóan – akár minden adatcsatlakozást is védenek. De nem szabad megfeledkezni a mobil eszközökről sem, mint amilyen egy laptop.
Mire jó az olyan túlfeszültségvédő, amelyen telefon- vagy UTP csatlakozás is van?
Mint fent már említettem, túlfeszültség bármilyen (réz-) kábelen megjelenhet (az optikai kábelek/bemenetek természetesen védettek). Egy olyan túlfeszültség-védelmi megoldás tehát, amelyik csak a tápellátást védi, egy olyan kerítésre hasonlít, amelyik a védendő kertnek három oldalát védi és egy oldalát szabadon hagyja. Ennek is megvan természetesen a létjogosultsága: olyan berendezések esetén elegendő, amelyek csak a hálózati tápellátáshoz csatlakoznak (például egy hi-fi berendezés rádió nélkül). A hasonlatra visszatérve ezek csak három oldalú kertek.
Azon kívül, hogy áramkimaradás esetén van időnk elmenteni a munkánkat, van-e bármi más előnye annak, ha szünetmentes táppal kombinált túlfeszültségvédőt használunk?
Az akkumulátoros védelem előnye, hogy áramkimaradás esetén is fenntartja a folyamatos üzemet, megakadályozza az áramkimaradás miatt adatvesztést, úgy, hogy lehetővé teszi a mentést. Sok érzékeny berendezés számára egy-egy rövid áramkimaradás olyan stresszt jelenthet, amely rövidíti az élettartamot (például értékes audiofil berendezések), ilyen esetben egy UPS fontos védelmi egység lehet. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy nem minden berendezés számára megfelelő egy készenléti UPS a kapcsolási idő vagy az akkumulátor üzem esetén alkalmazott négyszögjel kimenet miatt. Ilyen esetben – a védendő berendezéstől függően – szinuszos kimenetű line-interaktív vagy kettős konverziós (on-line) szünetmentes készülék ajánlott.
Ahogy tehát a fentiekből látható, egy megfelelő túlfeszültségvédő eszközzel jelentősen csökkenthetjük annak kockázatát, hogy egy villámcsapás mellékhatásaként elektromos berendezésünk tönkremenjen. Ez a védelmi berendezés lehet akár egy pár ezer forintos túlfeszültségvédő elosztó, vagy egy bizonyos időre az áramkimaradástól is védő, néhány tízezer forinttól kapható szünetmentes tápegység. Számos gyártó kínál ma már ilyeneket, mint például az APC, a Belkin vagy az MGE. A többszázezer forintos berendezésekhez pedig 2-3 ezer forint plusz kiadás nem nevezhető jelentősnek, tekinthetjük ezt egyfajta biztosításnak. Azt pedig mindenki döntse el maga, megér-e ennyit a nagyobb nyugalom egy-egy vihar esetén.
