A rali bizonyosan az egyik, ha nem a legkülönlegesebb autós sportág. Eleve óriási koncentrációt kíván meg a sofőrtől és navigátorától is, márpedig ha ez nincs meg, akkor bizony egy-egy rosszul bevett kanyarnál nincs ott a gumifal, hogy védelmet nyújtson a pilótáknak. Ennek köszönhetően (is) rengeteg nézőt vonzanak az ilyen versenyek mind a helyszínen, mind a TV-képernyők előtt. Viszont mit teszünk akkor, ha az irányítás átkerül a mi kezünkbe? Visszakapjuk ugyanazt az élményt, netalán még többet is, amit nézőként élhetünk át? A WRC3 készítői, vagyis a Milestone csapata nyilván igennel válaszolna, ám a valóságban sokkal árnyaltabb a kép, hiszen az egyszerű játékost nem a végtelenül magányos utak és az idővel való verseny tartja hosszú órákig egy-egy játék előtt ülve, hanem maga a játékélmény.
A World Rally Championship 3 körül mintha kissé megállt volna az idő. Hiába szól a ralizás az észvesztő technikáról és tuningokról, a videojátékok esetében ugyanilyen fontos a kor szellemeinek megfelelő grafika. Ezen a téren viszont óriási lemaradásban van a szóban forgó epizód. Elég csak megemlíteni a rettentően statikus környezetet... A nézők kb. a PS2-es korszak megoldásait idézik, jó ha két mozgást látunk hozzájuk társítva, de ugyanez a helyzet a tereptárgyakkal, a szalagkorláttal is. Hiányzik a mozgalmasság, hiszen nem igazán van más, amire a járműveken kívül igazán odafigyeltek volna a készítők. Persze azért nem kell kardunkba dőlnünk, hisz a legfontosabb elemek, mint épp az előző mondatban említett járgányok elég élethűre sikerültek. Meglátszik ez teljesítményükben és külsőségeikben is, utóbbi leginkább egy kiadós törős-zúzós pálya után. Nem elhanyagolható tényező az sem, hogy aki nem igazán jártas a raliautók világában, az úgyis csak két szempontot figyelembe véve fog válogatni a kocsik között: külalak és sebesség. De ha valaki így tesz, épp az fog a leghamarabb beleunni az egészbe, hiszen itt azért jóval több energiabefektetés szükséges a játék teljes megismeréséhez és lehetőségeinek kiaknázásához.
A program talán legfontosabb eleme a Road to Glory mód, ahol egy általunk kreált csapattal, teljesen alap járgánnyal kell nekivágnunk a versenyeknek.
A WRC3-ban kapunk egy Single Stage módot, amelyben egy kiválasztott ország több pályaszakaszán is kipróbálhatjuk vezetési tudásunkat. Rendelkezésünkre áll egy Single Rally és egy Championship opció is, utóbbiban országról országra haladva lépdelhetünk előre a ranglétrán. Az egyes országok egyébként legalább hat pályával kecsegtetnek, de a bajnokságban nem kötelező mindegyiken végighaladnunk, magunk is tudjuk alakítani, mely helyszínekből álljon egy-egy nagyobb megmérettetés.
A program talán legfontosabb eleme a Road to Glory mód, ahol egy általunk kreált csapattal, teljesen alap járgánnyal kell nekivágnunk a versenyeknek. Helyezéseinkért pontokat kapunk, amelyekkel aztán tudunk fejlődni. Ez gyakorlatilag kimeríti a más játékokból már jól ismert karriermódozatot. Itt jó érzés volt magyar pilótával és navigátorral nekilendülni a pályáknak, de meg kell hagyni, nagyon nehéz olyan helyezést elérni, amivel lehetőségünk nyílik a továbblépésre. A gyakorlás egy fontos szempont tehát, anélkül nehezen fogunk átvágni a sorozaton.
A program egyébként jelzi, hogy mennyi csillag szükséges a következő cél eléréséig, így lesz viszonyítási alapunk az igyekezet fontosságát illetően. A csillagokon kívül egyébként ability pontokat is gyűjtünk, vagy éppen vesztünk, függően attól, milyen stílusban vezetünk. Ezeket a pontokat aztán autónk fejlesztésére fordíthatjuk, így igazán érdemes a féket is használni, nem csak tökig nyomni a gázt.
A pályákon versenyenként ötször lehetőségünk van visszatekerni az időt, ezzel kiküszöbölni az általunk vétett súlyos bakikat. Igaz, hogy így a versenyidőnket tudjuk javítani, vagy inkább szinten tartani, de az ability pontok bizony ez esetben is sebesen redukálódnak. A Road to Glory-n belül érhető el a Garage menüpont, ahol külső és belső alapján is teljes körűen testre szabhatjuk verdánkat.
Online módban pass nélkül csapathatjuk akár 16 fős társaságban is, a kapcsolódás pedig meglepően zökkenőmentesen megy. A többi játékos autóját ilyenkor csak szellemként látjuk, amelyet ki is tudunk kapcsolni, ha zavarónak találjuk. Offline négy főt támogat a program, itt továbbra sem egy időben kell haladnunk a többiekkel.
Sajnos kormánnyal nem volt lehetőségem kipróbálni a játékot, de az biztos, hogy valódi erejét azzal tudja megmutatni. Különösen annak tekintetében, hogy érezhetően a cockpitre élezték ki a WRC3-at, ami valóban sokkal komolyabb élményt jelent a külsős nézetnél. Ilyenkor felcsapódik a víz szélvédőnkre, pontosabban tudjuk észlelni a közelgő kanyarokat, jobban érezzük az autó fizikáját. Utóbbi már csak azért is fontos, mert a különböző terepek, a hó, a sár, a nedves beton vagy a földút mind-mind más taktikát igényel a játékostól.
A Milestone játéka nem olyan élménnyel gazdagít, mint a Dirt, hiszen a WRC3 a rali profi oldalát próbálja megfogni több-kevesebb sikerrel. Ennek egyik hátráltatója a kissé elavult grafika, így azt mindenképp időszerű lesz teljesen lecserélni egy esetleges következő epizódra. Viszont akit ez nem zavar, és szeretné magát Sebastian Loeb vagy a többi sztár helyébe képzelni, az nyugodtan szerezze be a játékot a gyűjteményébe.
