Július közepén jelenik meg a Civilization V legújabb kiegészítője, amely a Brave New World alcímet kapta. Míg az előző, egy évvel ezelőtt kiadott Gods & Kings főleg a játékosok által hiányolt lehetőségekkel egészítette ki az alapjátékot, az új bővítmény sokkal inkább az eddig is a játék részét képező lehetőségek alapos átdolgozására koncentrál. Természetesen a játékrendszer alapos átforgatása miatt szükségessé vált néhány új épület és egység megjelenése is, de sok változtatás van a különböző, már ismert épületek, csodák tulajdonságaiban is, és a szokásos (majdhogynem kötelező) civilizációbővítés sem maradhatott el.
Elsőként kicsit elveszik az ember az új lehetőségek között, de a játék jellege, ritmusa maradt a régi. Egy-két próbajátékot követően megszoktam az újdonságokat, és a segítők is valóban mindent elmesélnek az újdonságokról, így ha valaki nem hessegeti el őket türelmetlenül, hanem végigolvassa a tanácsokat, elég hamar belerázódhat a játékba. Különösen az új diplomácia tetszett, de a kereskedelem és a kulturális változtatások is úgy adtak pluszt a játékhoz, hogy nem bonyolították el túlzottan. Az újdonságokba hamar bele lehet rázódni, így pár menet után már akár az alapjáték, akár a Gods & Kings kiegészítő sokkal laposabbnak és érdektelenebbnek hatott.
A technológia fa szinte változatlan maradt, az egyetlen új technológia az internet. Természetesen a technológiákhoz tartozó lehetőségek tükrözik a változtatásokat, így még ha nevében és a pozíciójában azonos is, érdemes megnézni, milyen esetleges új lehetőségeket rejt egy-egy jól ismert dolog. Ez érvényes az épületekre és csodákra is, ezekből is van pár új, de a régiek is változhattak, így eleinte érdemes elolvasni a leírást még az ismerős épületekről, csodákról is.
A jelentősebb változások közül elsőként talán az új kereskedelmi rendszert említeném. Ahogy a technológiai fán vándorolunk felfelé (hasonlóan az előző kiegészítő kémeihez), korszakonként egy-egy újabb kereskedelmi karavánt vagy kereskedelmi hajót építhetünk. A Civilization játékokból az idősebb játékosok még emlékezhetnek a tevékre és a teherautókra, gyakorlatilag ezt a lehetőséget elevenítették fel ezzel a lehetőséggel. Annyi a változtatás, hogy most elegendő egy listából (amely tartalmazza a célállomás által biztosított hasznot, valamint azt is, hogy a célállomáson mekkora haszonra tesznek szert) kiválasztani, hogy hova szeretnénk a karavánt vagy hajót küldeni, és az elindul automatikusan a legrövidebb úton. A hajót vagy karavánt akár a barbárok, akár a háborús ellenfelek is megtámadhatják, így előfordul, hogy a soha nem érkezik meg a célba. Ilyenkor érdemes egy újabbat építeni és esetleg más városba küldeni, amelynél kisebbnek látjuk annak az esélyét, hogy támadás áldozatául essen. Saját városok esetében ételt vagy termelést küldhetünk szét, míg más civilizációkhoz vagy városállamokhoz küldött karavánok aranyat termelnek (mindkét oldalnak!), és egyúttal a fejlettebb civilizációtól a fejletlenebbhez kutatási pontokat is visz.
A játék kulturális része teljes átdolgozásra került. Eddig gyűjtögettük a kulturális pontokat, és amikor egy civilizációnak sikerült öt társadalmi célkitűzést teljesen végigvinni, mielőtt még valamelyik más civilizációnak sikerült volna bármilyen módon a játékot megnyernie, a civilizáció kulturális győzelmet aratott. Az új rendszer kulturális szint mellett bevezette a turizmust, a régészetet, a nagy műveket és az ideológiát. A játékban a turizmust egyfajta támadásnak foghatjuk fel, amely ellen saját kultúránk fejlesztésével védekezhetünk. Minél több nagy mű található civilizációnkban, a turizmus szintje annál magasabb lesz, ezzel elég magas szint esetében a játékos kulturális győzelmet érhet el. Amint a játékos kikutatta a régészetet, lehetősége nyílik arra, hogy a városaiban régészeket képezzen. Ezeket olyan speciális munkásként foghatjuk fel, akikkel a térképen megjelenő potenciális ásatási színhelyeken lehet feltárásokat végeztetni. A feltárások végeredménye vagy egy nagy mű, vagy egy helyi látványosság lesz (hogy melyik, azt a játékos dönti el). A régész feladat végeztével eltűnik, így ha több ásatási helyszínünk van, több régészt kell képeznünk ezek feltárására.
A diplomácia is minden részében felújításra került. A szokásos egy-egy civilizáció közötti párbeszéd mellé felzárkózott egy új lehetőség, a világkongresszus, amely időről időre tanácskozik, és ezen olyan törvényeket fogadnak el, amely egyes civilizációknak hasznos, másoknak hátrányos, esetleg semleges. A játékos döntheti el, hogy a rendelkezésére álló szavazatokat mire adja. Egy-egy újabb törvény elfogadása előtt van pár fordulónk, ami alatt, ha szükségesnek látjuk, magunk mellé állíthatunk pár másik civilizációt is, hogy számunkra kedvező módon szavazzanak (ahogy az már a politikában szokás). A szavazás végeredménye pedig beépül a játék szabályrendszerébe (például ha betiltjuk a prémkereskedelmet, akkor a térképen található prémes állat erőforrás úgy viselkedik, mintha nem is létezne). Új lehetőség a diplomata is, akit úgy képzelhetünk el, mint az előző kiegészítőből jól ismert kémet, de aki technológiák lopkodása helyett úgy próbálja befolyásolni az adott civilizációt, hogy a számunkra kedvező módon szavazzon a következő világkongresszus alkalmával.
A Civilization V hamarosan megjelenő újabb kiegészítése jelentős újításokkal frissíti tehát az alapjátékot, amely miatt érdemes lehet újra elővenni a 2010-es játékot.
