„The day draws to an end
The night comes dark and cold
We return to our ships
With silver, slaves and gold”
(Amon Amarth: Gods of War Arise)
A Crusader Kings 2 előző kiegészítőjének, a The Republicnak a bejelentésekor kicsit csalódott voltam. Egyrészt mert nem tudtam elképzelni, hogyan lehet egy dinasztiaépítős, feudalizmust modellező játékmenetbe beleilleszteni a teljesen más logika szerint működő köztársaságokat (mint kiderült, egész jól). Másrészt azért, mert – sokakkal együtt – arra számítottam, hogy a (kereskedő) köztársaságoknál sokkal népesebb, és a térkép jelentős hányadát elfoglaló pogányok lesznek a DLC témája. Játszható pogányokra azonban egészen mostanáig, a The Old Gods (TOG) megjelenéséig kellett várni. És a The Republichoz hasonlóan a TOG is sokkal többet nyújt annál, amit előzőleg sejteni lehetett.
Nem egyszerűen csak játszhatóvá tették egy újabb vallás képviselőit és alkottak hozzá egyedi játékmenetet (mint pl. a Crusader Kings II: Sword of Islam esetében), hanem csináltak egy új bookmarkot, amellyel 867-ben kezdhetünk, ezáltal 200 évvel megnövelve a lehetséges játékidőt. Ez azzal is jár, hogy ekkor még a térkép nagyobb hányadát fedik a DLC által játszhatóvá tett pogányok, akik négy csoportra oszthatók. A skandináv pogányok, vagyis a vikingek, aztán a tengrik (például a mongolok, vagy 867-ben a magyarok), a szláv/finn pogányok és végül a zoroasztriánusok.
Ahogy korábban a muszlimok esetében, az új valláshoz most is egyedi játékmenet dukál. Rögtön itt van például, hogy a pogányok tudnak fosztogatni, portyázni. Minden provinciában van egy, a lerabolható javakat jelképező összeg, amelynek nagysága függ a területen található birtokok számától és fejlettségétől. Ha egy fosztogató sereget parkolunk a provinciába, ezeknek a javaknak erőd által nem védett részét szépen eltulajdoníthatjuk, a maradékhoz pedig úgy juthatunk hozzá, hogy megostromoljuk a birtokokat. Minden pogány ki tudja ily módon fosztani a szomszédok területeit, kivéve a vikingek, akik mindezt hajóról végzik, odahordják a zsákmányt, majd amikor hazatérnek a kikötőbe, beváltják pénzre és presztízsre. Ráadásul nemcsak a partok mentén rabolhatunk, hanem a nagyobb folyókon felhajózva is, ami szintén egy új feature, de csak a vikingek számára érhető el.
Minden pogány területen a nem pogányoknak különösen alacsony supply limittel kell megbirkózniuk, így nehezebb őket meghódítani, mert a támadó sereg egyszerűen elolvad, még mielőtt csatára kerülne a sor. (Ez a bónusz idővel, a technika fejlődésével elmúlik.) A szláv, finn és balti pogányok mindemellé nagyobb létszámú várőrséget kapnak, kihangsúlyozva védekező jellegüket. A tengrik a sztyeppéken kapnak különböző bónuszokat, például egy speciális épületet, ami növeli a lovas íjászok számát és hatékonyságát. Ráadásul ők a vikingekkel együtt a legrosszabb szomszédok, hiszen az uralkodók komoly presztízsbüntetést kapnak, ha túl sokáig vannak békében, így minimum el kell menniük fosztogatni.
A keresztény/muszlim uralkodók számára így két lehetőség van a rossz szomszédság felszámolására. A hódítás, ami főleg a korai időszakban nehézkes lehet, illetve a térítés, ami ellen a pogányok szerencsére sérülékenyek.
Ha pogányként nem akarjuk feladni a „régi istenek” tiszteletét és életben is akarunk maradni, van egy harmadik lehetőségünk, vallásunk megreformálása, így a már meglévő világvallásokkal egy szintre emelhetjük hitünket. Kapunk egy vallási vezetőt, vívhatunk szent háborút, de ami a legfontosabb, választhatunk más öröklési formát is, mint a gavelkind, ami minden pogány számára az egyetlen elérhető. Ez az öröklési mód azt jelenti, hogy címeinkből minden gyerekünk egyenlő módon részesedik. Ha nem lenne elég frusztráló, hogy minden öröklésnél elveszítjük nehezen megszerzett címeink egy részét, látszólag mindig az elsőszülött (a karakter, akivel folytatjuk a játékot) szívja a legnagyobbat, sőt az MI előszeretettel ajándékozza el fővárosunkat is, ami az új technikai fejlődési rendszert teszi egyszerűen értelmetlenné (erről kicsit később). Ezt az új (béta) patch-ben orvosolják, de még így is futottam bele méretes bugokba a gavelkind kapcsán.
A zoroasztriánusokról eddig kevés szó esett, mivel ők jelentősen különböznek a többi pogánytól a játékban. Tekintve, hogy valamivel több mint 100 évvel a játék (új) kezdete és az arab hódítás előtt még Perzsia meghatározó vallása volt, nem kell megreformálni, már eleve úgy működik mint a többi világvallás. Fosztogatni nem tudnak, választhatnak tetszőleges öröklési formát, viszont a többi pogányhoz hasonlóan tarthatnak ágyasokat. Ez lényegét tekintve olyan, mint a muszlim többnejűség, csak az ágyasokat könnyebb csereberélni. Ráadásul a zoroasztriánusok házasságot köthetnek közeli rokonokkal is (gyerekek, testvérek), ami szent kapcsolatnak számít és a vazallusok számára tetsző dolog. Ha szerintetek a Trónok harca fura volt, akkor még semmit nem láttatok. :-) ) Zoroasztriánusokkal játszani rendkívül nehéz, igazi kihívást jelent, mivel minden oldalról ellenségek (muszlimok és pogányok) vesznek körül. Ráadásul 4 horda is ezen a területen érkezik meg Európába: a seljuk törökök, az Ilkanátus, az Arany Horda és a timuridák. Ha azonban sikerül visszaállítani az Újperzsa Birodalom dicsőségét, komoly jutalmakban lehet részünk. Saoshyantnak (a világ megmentőjének) kiálthatjuk ki magunkat, és utódaink is speciális örökölhető traitet kapnak, ami nagyjából úgy működik, mint a muszlimoknál a próféta leszármazottainak járó sayyid trait. Továbbá újraalapíthatjuk a zoroasztriánus egyházat a vallási vezetőjével.
Az ingyenes patch-ben kapott helyet, így mindenki számára elérhető a teljesen felújított technikai fejlődési rendszer. A régi még a Crusader Kings első részéből maradt itt, és igazából nem nagyon volt módunk befolyásolni a technika fejlődését. Most azonban minden uralkodó hercegi (duke) rang fölött pontokat kap, amit közvetlenül tudunk egy bizonyos technológia fejlesztésére költeni. Ez megjelenik a fővárosunkban és a hagyományos módon terjed tovább szépen a többi provinciára. Ebből is látszódik, milyen ostobaság a gavelkind részéről a fővárost más karakternek adni, hiszen miért fejlesszünk egy provinciát, ha az utána úgyis egy lehetséges vetélytársunkhoz kerül. A technológiák továbbra is három területre vannak osztva (katonai, gazdasági és kulturális), és bár egy-egy területen kevesebb tech van, mint korábban, de 5 helyett 8 lépcsőben fejleszthetjük őket. A kapott pontok mennyisége több tényezőtől függ, de legfontosabbak karakterünk statjai. Végre hasznát vehetjük a learning tulajdonságnak is. Mindemellett kaphatunk még plusz pontokat épületektől és megvívott csatákból.
Bár a The Old Godsban az összes pogány játszhatóvá válik, kétségtelen, hogy a svéd Paradoxnak kicsit maga felé hajlott a keze, hiszen a legtöbb jóságot mégiscsak a vikingek kapták. A magyarokkal lejátszhatjuk a honfoglalást, 30 évvel korábban. És mivel a birtokok elfoglalásakor úgyis kapunk pénzt és piety-t, Európát is végig tudjuk fosztogatni, nem csak a határ menti területeket. A TOG-gal tehát immár a térkép bármely szegletén játszhatunk már, és ha másért nem is, de a fosztogatás miatt simán érdemes kipróbálni, mert az rendkívül hasznos és szórakoztató időtöltés. Vagy roppant idegesítő, attól függően, hogy a csatabárd melyik végén állunk... Az újragondolt tech rendszer pedig önmagában nagyot dob az eddigi játékmeneten is.
És attól sem kell tartanunk, hogy a TOG-gal a fejlesztők minden puskaporukat ellőtték, hiszen nemrég derült ki, hogy még két évre elegendő DLC és kiegészítő van a Paradox tarsolyában!
