Hazánkban december 24-én mutatják be a Blue Sky Studios (az Ice Age és Rio szériák alkotói) legújabb animációs filmjét, az Amerikában már egy hónapja futó The Peanuts Movie-t (itthon Snoopy és Charlie Brown - A Peanuts film címmel kerül a mozikba). Ahogy azt már megszokhattuk, nem marad ez a film se videojáték-adaptáció nélkül, az Activisiontől nemrég megérkezett a Snoopy’s Grand Adventure, egy teljesen gyermekbarát platformjáték.
Felnőtt szemmel nézve igazából nem sokat nyújt a program: kedves kis kutya főhősünkkel Charlie Brown és barátai nyomába kell erednünk. A különböző helyszíneken össze kell gyűjtenünk minél több cukorkát (igazából valamiféle jelly beant, de arra még nem hallottam magyar kifejezést), hogy aztán a néhány pálya után egy főellenséggel megküzdve szabadítsuk ki haverjainkat. Lövöldözni természetesen nem kell, az ellenséges lényeknek a fejére ugorva ártalmatlaníthatjuk őket, aztán kis idő múlva vissza is térnek. Meghalni pedig szinte lehetetlen: ha el is talál valaki, vagy belesétálunk egy ellenségbe, az életünket jelző, elrepülő kis szívecskét gyorsan vissza tudjuk szerezni (és amúgy se egy van belőle, ráadásul folyamatosan növekszik is a számuk, az utunkba kerülő kekszekkel meg újra is tölthetjük azokat).
Természetesen a cukorkák mellett egyéb dolgokat is összeszedhetünk a minél jobb eredmény eléréséért. Helyenként egy dobozból nagyobb babok repülnek szanaszét, amelyeket időre kell összegyűjteni. Emellett pedig minden pályán rálelhetünk Woodstock kiscserkész barátaira is. A pályák abszolút nem lineárisak, egyfajta labirintusnak is felfoghatjuk azokat, így ahhoz, hogy összegyűjtsük az összes cuccot, elég sokat kell kóborolnunk. Ráadásul a 100%-os teljesítéshez később is vissza kell jönnünk, ugyanis a pályákon található ládákhoz először meg kell találni a kulcsot, hogy aztán hozzáférve tartalmukhoz különböző kiegészítőkkel szerelhessük fel Snoopyt. Ilyen például az indákon mászkálást lehetővé tevő cserkészkalap, a kartondobozokat szétcsaphatóvá tevő álarc vagy a közelünkbe érő ellenfeleket lefagyasztó napszemüveg. Alapból pedig a kiskutya fülével pörgetve tud repülni, ha ugrottunk vele egyet.
Az egymás után megnyíló világok igen színesek és változatosak, dzsungel, holdbéli táj, párizsi csatornák és sok más egyéb helyszín vár ránk, hasonlóan változatos ellenfelekkel. Nagyobb problémát leginkább az jelentett, hogy a design úgy sikerült, hogy a platformok széle valahogy nem mindig egyértelmű, főleg a fák ágairól lehet gyakran félrelépni, hogy aztán mászhassunk fel újra a magasba. De az irányítás ezen kívül se mindig tökéletes, az ugrások nem mindig úgy történtek, ahogy azt elképzeltem, különösen a holdi környezet antigravitációs felhőinél, amelyek magasabbra ugrást tesznek lehetővé.
Kooperatív játékmódot is kapunk, de ez sajnos nem sikerült túl jól. A második játékos Woodstockot irányíthatja, azonban míg például a Rayman Legendsben egyenrangúak a játékosok, itt a kis madárral csak segíteni tudunk Snoopynak az ellenfelek likvidálásával, a cukorkák egymáshoz közelebb vonzásával, valamint néhány helyen platformok mozgatásával. Kb. mint a Super Mario Galaxyban, ahol a második játékos csak a csillagok összeszedésében segédkezhetett. Ráadásul ha egy kicsit nem mozgunk Woodstockkal, és hagyjuk eltűnni a képernyőről, újra elő kell hívni fentről.
A The Peanuts Movie: Snoopy's Grand Adventure tehát nem tartogat túl sok kihívást, a pályák bejárása során nem sok izgalomban lesz részünk, inkább hagyjuk meg ezt a játékot a kicsiknek, akik a kedves főhős miatt bizonyára szívesen ülnek a képernyő elé – nekik a teljesen gyermekbarát megvalósítás miatt végül is nem egy rossz játék. Mondjuk aki maximalista, az elég sok időt el tud tölteni azzal, hogy a jelmezek feloldása után is visszamenjen a korábbi pályákra, no meg az összes cserkész megkeresésével, de akit az ilyen dolgok nem érdekelnek, pár óra alatt letudhatja az egészet.
