Nem is olyan rég, 2014-ben, a mobiljátékokra specializálódott Short Break Studios megörvendeztette a nagyérdeműt egy egyszerű, de annál szórakoztatóbb arcade játékkal. Ez volt a The Collider, amely ha grafikailag nem is kápráztatott el minket, képes volt egy pörgős, gyorsan tanulható játékélményt produkálni. A srácok úgy döntöttek, hogy művük megérett egy „folytatásra”, és lássatok csodát, itt is van nekünk a The Collider 2.
Előre leszögezném, hogy a grafikai fejlődéstől eltekintve nem sok minden változott az első epizód óta. Történetünkről annyit érdemes elmondani (mert többet gyakorlatilag nem is lehet :-D), hogy egy idegen anyahajó el szeretné pusztítani becses kis otthonunkat, és mi ezt megpróbáljuk megakadályozni. Egy arcade jellegű játékról van szó, így nem is igazán kell ennél többet várni sztori terén, amit szerintem mindenki meg fog érteni és bocsátani a csapatnak. Ugyanis saját bevallásuk szerint olyan programokat szeretnének fejleszteni, amelyekkel egy rövid kis szünetben is kiválóan lehet szórakozni, erre utal a nevük is.
Lássuk tehát a medvét! Adott hat különböző vadászgép, melyeket a kampány során megszerzett pénzmagból vásárolhatunk meg. Ezek jobbára külsejükben különböznek egymástól, no meg persze abban, hogy egyre több pajzzsal, hatékonyabb hűtéssel, gyorsulással rendelkeznek. Ezeket a játék során gyűjtögetett creditből vásárolhatjuk meg, amit ha ügyesek és szerencsések vagyunk, akkor meg is többszörözhetünk. A program persze nem hagyja, hogy csak üldögéljünk és szép kényelmesen elrepülgessünk az ellenséges anyahajóban. Idővel a pályák elemei forogni, záródni kezdenek, és a survival módban még sebességünk is fokozatosan nő, így téve izgalmassá az amúgy elég egyszerűnek tűnő játékmenetet.
Nos, igazából ennyi. Megyünk, rekordokat döntünk, legalább ötször újrapróbálunk egy pályát, és nyugtázzuk, hogy bizony egész jól szórakoztunk. Márpedig a fejlesztőknek ennyi volt a célja a The Collider szériával, semmi több. Ráadásul a túlélőmódban elért eredményeinket összehasonlíthatjuk másokéval. Ennél a pontnál mondjuk hiányoltam, hogy nincs egy kis online versenylehetőség más játékosokkal vagy ilyesmi, mert szerintem azzal még igazán fel lehetett volna dobni legalább a PC-s verziót.
Az irányítás kiváló, ha csak egérrel szeretnénk játszani. Még kontrollerrel sem olyan rossz, de részemről az egér segített a legtöbbet reflexeim érvényre juttatásában. Említettem az elején a grafikai fejlődést. Jelen játékunk alatt az Unreal Engine 4 dübörög, ami teszi rendesen a dolgát. A látvány pazar, még akkor is, ha a környezet nem túl változatos. Gyakorlatilag a felbontáson kívül sok mást nem is állíthatunk, de szerintem nem is nagyon kell, hisz a játék maga nem követeli meg a finomhangolást, kiválóan muzsikál gyengébb gépeken is.
Hangok és zenék szempontjából nem vagyunk nagyon eleresztve. Konkrétan ugyanazokat a hangokat és zenéket haljuk újra meg újra. A környezethez és a pörgős játékmenethez passzol, de azért hamar unalmassá válik.
Ami még nagy újdonság elődjéhez képest, az a VR-támogatás. A The Collider 2 kezeli az Oculus Rift és HTC Vive VR-eszközöket, ám a neten olvasott tapasztalatok szerint az irányítás ezeken már korántsem olyan szórakoztató. A játék sebessége miatt hivatalosan is elismerték, hogy akár a „VR-betegség” egyik okozója is lehet.
Összegezve, a The Collider 2 egy szórakoztató arcade jellegű játék. Kifejezetten jól szolgálja a célt, amiért elkészült, hiszen magam is az első alkalommal csak egy jó háromnegyed óra után eszméltem rá, hogy mennyi ideje is játszom. Ha gyors kikapcsolódásra van szükség, mindenképp tegyen vele bátran bárki egy próbát.