A modern videojátékok mellett több kisebb fejlesztőcsapat próbálja egy letűnt kor szellemét megidézni. A pixelgrafikás, leginkább a NES szoftverekre hajazó alkotások nem egyszer bizonyítottak már. Jómagam legutóbb a The Messenger című programmal játszottam hatalmasat, amely talán zsánerének a csúcsa (próbáljátok ki, ha kimaradt!). Egy spanyol független team, a Mad Gear Games (korábbi termékük, a Hole New World szintén a 8-bites érán alapul) most egy nagyon cuki kooperatív akciójátékkal jelentkezik, hogy eleget tegyen az említett korszellemnek, és kielégítse a retromániás gamereket, de a szigorú keretekhez most nem ragaszkodik.
A Kemono Heroes egy ősi erdei (japán) falucskában veszi fel a fonalat, ahol is békésen éldegélnek annak állati lakói. Egyszer csak a Holdisten hirtelenjében kővé változtatja a populációt, kivéve négy ninjamestert, akik elkerülték a merényletet. Céljuk, hogy elérjenek a Fudzsi-hegy tetejére, és megpróbálják megtörni az átkot.
Négy eltérő hősünket ugyanennyien irányíthatjuk, Switchen a megosztott Joy-Con módszerrel. Végre lehetőségem volt tesztelni a korábban beszerzett kis műanyag foglalatokat, így jóval kellemesebbé vált az élmény, minthogy a picinyke hátsó ravaszokat kelljen nyomigálni (aki Mario Kartozott már osztott kontrollerekkel, az pontosan tudja, milyen Trabantban rekedt Magilla Gorillá-s életérzést nyújt, ahogy órákon át szorongatjátok a mütyürt). A választható állatkák kinézetük mellett eltérnek egyedi képességeikben is. Yu, a majomsrác és Miyuki, a cicalány a legagilisebbek a csapatból. Előbbi kifeszített indákon mászhat, utóbbi pedig a falakon képes felfutni. Hanako, az erszényes mókus kifeszített bőrlebenyével a levegőben tud siklani néhány másodperc erejéig, elkerülve így a csapdákat és szakadékokat. Személyes kedvencem Fudemaru, a róka volt, aki egy papírtekerccsel megdobva áldozatát fel tudja venni annak alakját, és egy rövid ideig hozzá hasonlóan mozoghat, támadhat.
Maga a kampány bő két-három órára rúghat, ami a játékosok összetételétől is függ. A sunyibb platformerrészek megkeseríthetik a kezdőbb gamerek életét, ahol az ügyesebbek pillanatok alatt otthagyják őket (ami pixelpontosan így történt a párommal való végigjátszás során). Akkor sincs baj, ha az egyikünk élete nullára redukálódik, mert 5 másodpercen belül fel lehet egymást húzni, és akár a folytatási lehetőségből is át tudunk adni egymásnak. Teljesen halott társunk szellemalakban jön velünk tovább a következő pályáig – megjegyzem, elég erős támadásokra képes így is.
A szakaszok végén a helyi boltosnál fejleszthetjük képességeinket. Szinte minden leölt ellenségből pénzérmét nyerhetünk ki, ahogy a számtalan láda is rengeteg fizetőeszközt rejt. Arzenálunk minden esetben kardunk és dobóalkalmatosságaink (végtelen kunai), később pedig egy bomba is elérhetővé válik. Húzhatjuk még a maximális életünket, az egyszerű, de a teljes képernyőt kitakarító varázserőnket, valamint kajákat és folytatási lehetőségeket (extra élet) zsebelhetünk be. Így érdemes harácsolni a kaland folyamán, mert látványosan nő a harci erőnk, és a játék is sokkalta élvezhetőbb lesz. A főbb területeket végén pedig természetesen főellenség harcokban veszünk részt.
A grafikai megjelenítés nagyon szép pixel art, és nem a minimalista fajtából (16 bit-szerű). Gyönyörűen kidolgozták a hősöket és a ránk támadó lényeket, és a szintek felépítése is kiválóra sikeredett. A 4 fő szint alpályákra tagolódik, és ezek tematikájukban eltérnek. A kezdeti falucskából és az azt körülölelő erdőből lassacskán jutunk el a zord, havas hegyre. Közben átkelünk barlangokon, lávás területen, valamint a felhők közé is eljutunk egy repülő sárkány hátán. A látványt kiegészíti egy kellemes zenei aláfestés és a harci zajok, amelyek mind a helyükön vannak. A stuff kezelése szerencsére nem idézi mereven a régi játékokét, így rövid idő után mesterévé válhatunk (egyedül az említett platformerrészekkel gyűlhet meg egyeseknek a baja).
A sztori folyamán extra képességekre tehetünk szert, ami megkönnyíti és színesebbé teszi a játékmechanikát (például a kampó, amivel bármilyen felületre odahúzhatjuk magunkat, de pici gyakorlást igényel). Nagyon hangulatos, szupermód elkapta ezt a ninjás témát. A program felétől egy csavar miatt újra végig kell menni a teljes játékon, de itt minden terület eltérő színekben pompázik. A három nehézségi szint közül a közepes is elég kihívást rejt, a történet teljesítése után pedig újrakezdhetjük minden megszerzett javunkkal és fejlesztéseinkkel. A nagyobb challenge-szint függvényében tanulmányozhatjuk a beépített acsikat, így szörnyülködve konstatálhatjuk, hogy a speedrun laza 80 percet kér, vagy akár végigtolhatjuk az egészet bolti fejlesztések nélkül is.
A Kemono Heroes egy nagyon kellemes többemberes akciójáték, amely képi világával és kedves karaktereivel is a képernyő elé szegezi a játékost. A kanapé-kooperatív játékok, illetve a pixel grafika szerelmeseinek kiváló vétel.
